Szerződésszegésre kényszerítené Magyarországot az orosz gáz vásárlásának uniós betiltása

Az uniós tagországok a jövő évtől nem vásárolhatnak oroszországi eredetű cseppfolyós földgázt (LNG), 2027. szeptember 30. után pedig vezetékest sem. Az uniós parlamenti döntés azért született, hogy az orosz gáz európai vásárlási tilalma következtében csökkenjenek az Ukrajna ellen háborút indító Oroszország bevételei.

Látszólag elsősorban a vezetékes gázt beszerző Magyarország és Szlovákia kerülhet a mostaninál rosszabb helyzetbe, mert sok uniós tagország már levált az orosz gázról. Ám ez nincs pontosan így, hiszen jelenleg is nagy mennyiségű orosz energiahordozó (LNG és kőolaj) érkezik orosztól eltérő zászló alatt a földrészre. Ezt akadályozná meg az a további uniós előírás, amely szerint a kereskedőknek igazolniuk kellene az általuk eladott szénhidrogén eredetét.

Az új uniós tilalmat Magyarország és Szlovákia is ellenzi. Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli uniós csúcs utáni sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Magyarország nem fogad el olyan uniós döntéseket, amelyek bármely energiaforrásról való leválást kényszerítenének ki, mert a cél nem az elszakadás, hanem a diverzifikáció.

Magyarország szerződésszegésre kényszerülne

A 2021-ben aláírt 15 éves magyar–orosz hosszú távú gázvásárlási megállapodás 2036-ban jár le. Ezt a szerződést kellene felrúgnia – viselve a következményeket – Magyarországnak, ha eleget tenne az új uniós döntésnek. A szerződés évi 4,5 milliárd köbméter importját rögzíti, ezt kellene máshonnan pótolni. Magyar kereskedők, például az MVM a spotpiacon is vásárolnak orosz gázt, tehát ezt is más forrásúval kell helyettesíteni. 

Ebben is jócskán lehet orosz gáz, hacsak nem a teljes tétel az. Kap gázt Ukrajna (a szintén Magyarországon át orosz gázt importáló) Szlovákia, valamint Lengyelország irányából is, továbbá egy kisebb tételt Romániából.

Ukrajna értékes gázpiac, a kereskedők el fogják látni a jövőben is, csak más forrásból. Az új uniós tilalom például a saját földgázából ki sem látó Egyesült Államok malmára hajtja a vizet.

Az MVM nagy lendülettel diverzifikál

Lesz a világpiacon elég gáz Magyarországnak is. A váltás azonban számára merőben új helyzetet teremt még akkor is, ha az alternatív forrásokból történő importja már évek óta tart. Külföldön több helyen folyik szénhidrogén-termelés magyar (Mol és MVM) részvétellel, a romániai Neptun Deep gázmező 2027 táján várható termelésbe állítása pedig nagy mennyiségű gáz vásárlását teszi lehetővé Magyarországnak is, vagyis közelről, kisebb szállítási költséggel. Ráadásul, mint most Orbán Viktor miniszterelnök közölte: hamarosan nemcsak olajat meg gázt fogunk vásárolni, hanem egész mezőket fogunk megvenni, hogy fenntartsuk az energiabiztonságot. 

A Mol éppen december 17-én jelentett be egy ilyen, egyelőre kutatásról szóló azeri megállapodást.

Az MVM akkor is képes földgázzal ellátni Magyarországot, ha az orosz import leáll, ám ez valószínűleg emelkedő árakhoz vezetne – ezt december elején mondta Mátrai Károly, az MVM csoport vezérigazgatója a Reutersnek. A társaság évente most is több mint 10 milliárd köbméter gázzal kereskedik a térségben, és szükség esetén hozzáférhet európai kikötők LNG-kapacitásaihoz.

• Emellett jelenleg is évi egymilliárd köbméter lekötött LNG-kapacitása van a horvátországi Krk-terminálban,
• mintegy évi 200 millió köbméter földgázt kötött le a Shellnél,
• és 2026-tól a francia Engie-től kap évi 400 millió köbmétert.

Azonban a távolabbi LNG-kikötőkből történő szállítás miatt drágul majd a gáz Magyarországon és Szlovákiában.  

Az MVM Csehországban már most is teljes mértékben orosz gáz nélkül látja el németországi ügyfeleit.  

És mi lesz a rezsivel orosz gáz nélkül?

Magyarország gázbeszerzései – legyen szó orosz vagy nem orosz forrásúakról – a hivatalos bejelentések szerint mindig kedvező feltételekkel születnek. Például az MVM legutóbbi, két évre összesen legfeljebb 800 millió köbméteres azeri vásárlásáról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hogy az azeri Socarral indított, az energiaellátás diverzifikációját segítő együttműködés „olcsóbb, több forrásból származó energiát biztosít, ami védi a rezsicsökkentést”. (Az MVM és a Socar már két éve is kötött egy gázvásárlási megállapodást. 

Szintén ő emelte ki november közepén a Washingtonban aláírt MVM–Chevron gázvásárlási szerződés kapcsán – amely öt éven át évi 400 millió köbméter gázt ígér Magyarországnak 600 millió dollárért –, hogy az „ország érdeke, a gazdaság és a családok érdeke, hogy több forrásból, több útvonalon vásároljon energiahordozókat, így fenntartható a rezsicsökkentés és a legalacsonyabb energiaszámlák biztosítása az országban”.

E diverzifikációnak azonban az a mértéke, amely az orosz vezetékes gázról való teljes leválását jelentené, a magyarországi rezsit a mostani két-háromszorosára emelné Orbán Viktor legújabb bejelentése szerint. A költségek ilyen arányú elszaladásának okára a miniszterelnök nem tért ki. Azonban sejthető, hogy valamilyen mértékben mindenképpen számolni kell a (Mátrai Károly által is említett) nagyobb szállítási költségekkel, és arra is fel kell készülni, hogy maga a gáz is drágulhat egy olyan vevő számára, amely szorult helyzetbe került. 

Talán nem túl nagy mértékben. Akkor ugyanis például nem esett róla szó, amikor 2021-ben Magyarország az orosz gáz importjához az ukrajnai importútvonal helyett a hatalmas kerülőt jelentő és magyar részről infrastruktúra-beruházásokat is követelő, Szerbia felőli behozatalra váltott.