Ezen nincs mit szépíteni: Ursula von der Leyen totális vereségével ért véget az EU-csúcs – egy életre megjegyezte a belgák és a magyarok nevét
Az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy 90 milliárd eurós hitelt nyújtanak Ukrajnának, amelyet az EU közös költségvetésének terhére vesznek fel. Erről azután döntöttek, hogy meghiúsult az a javaslat, hogy a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásával finanszírozzák a támogatást – írja a Financial Times.
Az a döntés, hogy az EU az adófizetők terhére vesz fel hitelt az orosz pénzek felhasználása helyett,
politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének.
Ők ugyanis azt akarták elérni, hogy a befagyasztott orosz vagyont használhassák úgynevezett jóvátételi kölcsön formájában az ukránok megsegítésére. Ezért pedig nyomást gyakoroltak Bart De Wever belga miniszterelnökre, hogy egyezzen bele a tervükbe, ő azonban kitartott és kiállta az extrém terhelést.
Európa nyert, és a pénzügyi stabilitás is győzött. Elkerültük a káoszt, elkerültük a megosztottságot – mondta De Wever. Merz persze utólag már az eredményt „nagyon gyakorlatias, jó megoldásnak” nevezte, amely hatását tekintve hasonló ahhoz az elképzeléshez, amelyet korábban tárgyaltak, de amely „túl bonyolultnak bizonyult”.
A források szerint Franciaország és Olaszország vezette az alternatív javaslatot, amely az EU közös költségvetésének felhasználására épült. Csakhogy itt szintén történt egy részleges kudarc Brüsszel szempontjából.
A csúcson elfogadott 90 milliárd eurós hitelmegállapodás értelmében Csehországra, Magyarországra és Szlovákiára nem hárul pénzügyi kötelezettség. Ez a három ország korábban jelezte, hogy nem támogatja az uniós források Ukrajna finanszírozására való felhasználását. A frusztrációt jól mutatja az alábbi idézet.
Nem kell fizetniük – de politikailag meg fogják fizetni az árát
– mondta egy magas rangú európai tisztviselő a Financial Timesnek.
Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke is igyekezett kisebbíteni a kudarcot. Azt hangsúlyozta, hogy az orosz vagyon továbbra is befagyasztva marad, és végső soron felhasználható lehet a hitel visszafizetésére, ha Moszkva nem teljesíti jóvátételi kötelezettségeit.
Az uniós tagállamok hónapok óta vitáztak arról, hogy felhasználják-e az Oroszországhoz tartozó, mintegy 210 milliárd eurónyi vagyont, amelynek nagy részét Belgiumban tartják. Belgium a tárgyalások során átfogó garanciákat követelt minden pénzügyi kockázat fedezésére, amit más vezetők végül elutasítottak.
Ursula von der Leyen első versége a Mercosur
Az Európai Bizottság elnöke nemcsak az Ukrajnának nyújtott hite kapcsán szenvedett vereséget, de a Mercosur latin-amerikai kereskedelmi megállapodás ügyében sem érte el a célját. A bizottság elnöke arról tájékoztatta ugyanis az uniós vezetőknek, hogy a Mercosur aláírását januárig elhalasztották.
Von der Leyen közölte a brazil elnöknek, Luiz Inácio Lula da Silvaval, hogy beleegyezik Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kérésébe az aláírás elhalasztásáról, hogy meggyőzhesse az országa gazdáit arról, hogy az olcsó baromfi és marhahús nem fogja aláásni az árukat.
Ez egyértelmű hátralépés az Európai Bizottság elnökének részéről, miután előzetesen világossá tette, hogy az EU-csúcson nyélbe akarja ütni az üzletet.
Ez tehát nem jött össze.
Az, hogy a Mercosur így alakult, bizonyosan összefügg a csütörtöki tízezres gazdatüntetéssel Brüsszelben.
A tüntetésen képviseltette magát a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége is. Az érdekvédők szerint az Európai Bizottság alapos előkészítés nélkül, az érintettekkel való egyeztetés, és hatástanulmányok készítése nélkül tervez döntéseket hozni, amit tarthatatlannak neveztek.
Követelték továbbá, hogy Brüsszel ne kössön olyan kereskedelmi megállapodásokat EU-n kívüli országokkal, amelyek veszélyeztetik az európai mezőgazdasági termelőket és élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenek a fogyasztók számára is.
Ukrajna reagált az uniós csúcs eredményére
Több mint 16 órás tárgyalássorozatot követően az uniós vezetők péntek hajnalban megállapodtak abban, hogy a tőkepiacokról 90 milliárd euró hitelt vonnak be, amelyet az EU közös költségvetésében eddig fel nem használt források fedeznek. A hitel a következő két évben biztosít forrást Ukrajna számára.
Ukrajnának a hitelt csak akkor kell visszafizetnie, ha Oroszország jóvátételt fizet.
Sergiy Kyslytsya, Ukrajna első külügyminiszter-helyettese az X-en üdvözölte a megállapodást. „Hosszú éjszaka volt ez az európai vezetők számára, de végül működőképes megoldást találtak.”
Ukrajna korábban arra figyelmeztette a szövetségeseit, hogy 2026 elején pénzügyi összeomlással nézhet szembe, ha nem kap további támogatást. Az uniós vezetők ezért megfogadták, hogy nem hagyják el a brüsszeli csúcstalálkozót valamilyen pénzügyi segítségről szóló döntés nélkül.
„Egy döntés hiánya katasztrófa lett volna” – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök a csúcs után.
A pénzügyi megállapodás Európának is segít abban, hogy érdemben beleszólhasson az Egyesült Államok által vezetett béketárgyalásokba.
Azonnal megszólalt Orbán Viktor az EU-csúcs döntése után
A magyar miniszterelnök értékelése szerint a befagyasztott orosz vagyon felhasználása Ukrajna céljaira hadüzenetként értelmezhető, azonnal belerántott volna bennünket egy háborúba, ettől sikerült megóvni magunkat, ez egy nagyszerű siker.
Az egynapos brüsszeli uniós csúcsértekezlet után nyilatkozva Orbán Viktor azt mondta, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználása "egy halott ötlet".
Mi ezt eleve elutasítottuk, megmondtuk, hogy Magyarország ezt ellenzi és semmilyen felelősséget ezért nem vállal – fogalmazott a miniszterelnök. Szerinte ha ez a javaslat átment volna, akkor napokon belül, de három hónapon belül mindenképpen benne állnánk közvetlenül is egy háborúban.
Elmondása szerint kiderült, hogy összességében az uniós tagállamok magáncégeinek több vagyona van Oroszországban, mint az Európában befagyasztott orosz vagyon, ami azt jelenti, hogy egy orosz válaszlépés esetén Európa ezen nem nyer, hanem veszít.
Kiderült továbbá, hogy jogilag nem védhető a konstrukció, ez "konfiskálásnak, elkobzásnak" fog minősülni. A belgák ezt nem vállalták. Csak akkor járultak volna hozzá, ha a kockázatot vállalja a többi tagállam is. De
ehhez nem nagyon fűlött a foga senkinek.
A közös uniós hitelfelvétellel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: annak "akadálya mi voltunk", valamint a szlovákok. "Mi azt mondtuk, hogy nem akarunk közösen hitelt fölvenni és ezt a pénzt elküldeni, odaadni kölcsön formájában Ukrajnának, amiről mindannyian tudjuk előre, hogy ezt a kölcsönt az ukránok a büdös életben nem fogják tudni visszafizetni".
