Elmenekültek a fiatalok Amszterdamból: a város túl drága, az ingázás maradt – sokszorosa a budapestinek a holland albérletár
Amszterdamban járva helyi fiatalokkal beszélgettünk, akik egyöntetűen ugyanarról számoltak be: a legtöbben nem engedhetik meg maguknak, hogy a városban éljenek, ezért a környező településeken bérelnek lakást, és naponta vonattal járnak be dolgozni. A holland fővárosban a lakhatás ma már olyan drága, hogy sokak számára csak ez a kompromisszumos életforma maradt elérhető.
A Numbeo adatait megnézve kiderült, hogy
- Budapesten egy 1 hálószobás lakás a belvárosban átlagosan 257 908 forintba kerül havonta, míg a városon kívül ez az összeg 201 184 forint körül alakul.
- Amszterdamban ezzel szemben ugyanez a lakástípus a városközpontban átlagosan 2150,57 euró, a külső kerületekben pedig 1726,76 euró havonta.
Ez azt jelenti, hogy egy belvárosi lakás bérleti díja Amszterdamban több mint háromszorosa a budapesti áraknak.
Ha mindezt a jelenlegi, 390 forintos euróárfolyamon átszámítjuk, Amszterdamban a belvárosi lakásért közel 840 ezer forintot, a külső városrészekben pedig 670 ezer forintot kell fizetni havonta. A nemzetközi rangsorában az „Apartment (1 bedroom) in City Centre” kategóriában Amszterdam 2422 dolláros átlagértékkel szerepel, ami a világ egyik legdrágább városi bérleti szintjének számít.
Hollandiában a nettó jövedelmek jóval magasabbak, ami lehetővé teszi, hogy a bérlők viseljék a nagyobb lakhatási költségeket. A magasabb életszínvonal tehát részben kompenzálja a drágább bérleti díjakat.
Kínálati korlátok és lakáshiány
Amszterdam lakáspiacán évek óta keresleti túlsúly uralkodik. Az új építések lassan haladnak, az engedélyezés bonyolult, és a belvárosi területek fejlesztése gyakorlatilag telített. A Guardian szerint Hollandiában „next-level housing crisis” alakult ki –
a lakhatási válság már rendszerszintű problémát jelent.
A price-to-rent arány, vagyis az ingatlanár és az éves bérleti díj viszonya, Amszterdamban alacsonyabb, ami azt jelzi, hogy a befektetők hosszabb távon gondolkodnak, és nem kizárólag a rövid távú hozamokat keresik. Budapesten ezzel szemben a 28–30 körüli arány a spekulatívabb, hozamorientált piacra utal.
Lakásstruktúra és szabályozás
A holland fővárosban a bérlakásállomány mintegy 40 százaléka szabályozott vagy önkormányzati tulajdonú, míg Magyarországon ez a szegmens gyakorlatilag hiányzik. Budapesten a teljes piacot a magánszektor uralja.
Nyomás alatt a budapesti bérlők
Noha a budapesti lakbérek európai mércével nézve mérsékeltek, a hazai jövedelmekhez képest mégis egyre nagyobb terhet jelentenek. A fővárosi fiatalok többsége nem engedheti meg magának a saját tulajdont, így a bérleti piacra szorul, ahol a kínálat szűkös, az árak pedig hónapról hónapra nőnek.
Otthon Start: magyar válasz a megfizethető lakhatásra
A magyar kormány által 2024 őszén bevezetett Otthon Start program fontos ellensúlyt képez a növekvő bérleti árakkal szemben. A konstrukció lényege, hogy a fiatalok és családalapítók kedvezményes, 3 százalékos kamatozású hitelhez juthatnak, amellyel saját tulajdonú ingatlant vásárolhatnak. Ez a lehetőség nemcsak a lakástulajdon megszerzését könnyíti meg, hanem a bérleti piac nyomását is mérsékli, hiszen hosszabb távon csökkentheti az albérlet iránti keresletet. Az Otthon Start ráadásul összevonható a CSOK Plusz támogatással is, így a magyar rendszer jelenleg az egyik legkedvezőbb európai konstrukciót kínálja a fiatal családok lakhatásának támogatására.
A friss statisztikái alapján tehát Amszterdam albérletárai háromszor magasabbak a Budapesten tapasztalt szinteknél. Az eltérés mögött jövedelmi különbségek, lakáshiány, szabályozási korlátok és befektetői magatartás áll.
Putyin már puccstól retteg, kiszivárgott egy titkosszolgálati jelentés: lekapcsolják az internetet, elvonul a világ elől az orosz elnök
