Kiderült, mi lehet az új mohácsi Duna-híd neve: sokakat meg fog lepni Magyarországon, pedig kétség sem férhet hozzá – képgaléria az építkezésről

A mohácsi Duna-híd az M6-os autópálya déli szakaszával együtt – amelynek építése a végéhez közeledik – a Dél-Dunántúl legnagyobb infrastrukturális beruházása. A 756 méteres, négysávos híd építése mostanra látványos szakaszába lépett: a mederpillérek már készülnek, a Clark Ádám úszódaru segítségével hat darab, egyenként 160 tonnás kéreg­elem kerül a Duna fenekére. Hargitai János országgyűlési képviselő a helyszínen a Világgazdaságnak azt mondta: „Nem egy várost elkerülő, hanem egy városba beépülő hidat építünk.”

A híd eredeti, tíz évvel ezelőtti tanulmányai még helyi forgalommal számoltak, ám ez a koncepció azóta gyökeresen megváltozott. Ma már a projekt célja, hogy szerves része legyen a nemzetközi tranzitútvonalaknak: a szerb és török áruforgalom Nyugat-Európa felé részben Magyarországon, Mohácson keresztül halad majd.

– mondta Hargitai. A forgalom tehát a Hercegszántó–Szeged–Mohács–Pécs-tengelyen juthat el Nyugat-Európába, elkerülve Budapestet és az M5-ös autópálya zsúfolt szakaszait. Ez a hálózat – ahogy a képviselő fogalmazott – „a vidéki nagykörút” része, mely Nyíregyházától Szegeden és Mohácson át Pécsig köti össze az ország déli és keleti gazdasági központjait.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint a híd megnyitásával az 51-es út teherforgalmi szerepe radikálisan átalakul: az áruszállítás déli irányba terelődik, a Duna-híd így egy gazdasági gyorsforgalmi út egyik pillére lesz.

Egy kis szeletét már át is adták ennek a nagy úthálózatnak: a múlt héten használatba vehették az autósok a készülő út egy teljesen új szakaszát, valamint a frissen elkészült turbó körforgalmat is:

Kulcsfontosságú lesz a mohácsi Duna-híd

A mohácsi Duna-híd közvetlenül kapcsolódik a térség gazdasági terveihez. Az ipari park bővítése, az új gazdasági kikötő megépítése (melynek kivitelezése ugyan átmenetileg szünetel, de folytatására a forrásokat már megítélték) lehetővé teszi, hogy a város multimodális logisztikai csomóponttá váljon. A Duna menti szállítás, az M6-os gyorsforgalmi kapcsolat és a híd együttese olyan infrastrukturális környezetet teremt, amely:

• csökkenti a szállítási időt a szerb és horvát határ irányába,
• új ipari beruházások betelepülését ösztönzi (különösen az autóipar és gépgyártás terén),
• és várhatóan 15-20 ezer főnyi régiós munkaerőpiacot is bekapcsol a nyugat-európai ellátási láncba.

A Pécs–Szeged közúti kapcsolat megerősödése pedig lehetővé teszi, hogy a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl gazdasága közvetlen kapcsolatba kerüljön, ami eddig hiányzott a magyar infrastruktúrából.

Mi lesz a mohácsi Duna-híd neve?

A névválasztás kérdésében Hargitai János úgy véli, nem lehet kétség: a híd II. Lajos király nevét kell hogy viselje, így méltó emléket állíthatna annak az uralkodónak, aki a mohácsi csatában 1526. augusztus 29-én életét vesztette. A csata a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiája volt, hiszen ekkor nemcsak a király, hanem a magyar államiság középkori formája is elbukott. A fiatal, mindössze húszéves II. Lajos menekülés közben vesztette életét, testét napokkal később találták meg a Csele-patakban.

A mohácsi vereség a közép-európai hatalmi viszonyokat is alapjaiban rendezte át: megnyitotta az utat a török hódítás előtt, és évszázadokra meghatározta a régió politikai térképét. Mindez máig mélyen beépült a magyar kollektív emlékezetbe, és Mohács nevét a történelem egyik szimbólumává tette.

felidézné Mohács tragikus, de identitásképző múltját, és egyben közép-európai szimbólumként is értelmezhető, „hiszen II. Lajos cseh és magyar király volt, azaz az összefogás, a kulturális közelség és a határon átívelő együttműködés jelképe”.

Támadják a mohácsi Duna-híd-projektet, de tévednek

A közelmúltban több sajtóorgánum is beszámolt arról, hogy a nettó 306 milliárd forintból épülő mohácsi Duna-hídon mindössze napi 600 autó fog átkelni a beruházás megvalósíthatósági tanulmánya szerint. Ahogy korábban említettük, ezek az adatok 2015-ből származnak, amikor még közel sem beszélhettünk olyan regionális gazdasági fejlesztésről, mint most, 2025-ben. Lázár János építési és közlekedési miniszter is elmondta, hogy 

Továbbá Lázár Jánost arról is kérdezték, miként lehetséges, hogy a csaknem három kilométer hosszú és több mint 600 méter magas kínai Kujcsou tartományban épült Huajiang Grand Canyon híd átszámítva mintegy százmilliárd forintból épült fel, addig a mohácsi Duna-híd költsége ennek csaknem a háromszorosa. 

Ahogy korábban már elhangzott, Mohácson nemcsak a híd kerül nettó 306 milliárd forintba, hanem a hozzá tartozó úthálózat is. A kínai sajtóból rendelkezésre álló adatok szerint a 2,1-2,2 milliárd jüanos (99,83 milliárd forint) összeg csak a híd költségére vonatkozik, nem a teljes gyorsforgalmi útszakasz ára – annak teljes költsége 24,3 milliárd jüan (1155 milliárd forint).

A Huajiang híd ugyan elsőre olcsóbbnak tűnhet a készülő mohácsi Duna-hídnál, de a két beruházás teljesen eltérő műszaki, földtani és környezeti feltételek között valósul meg.

A Világgazdaság tudósítójának helyszínen készült fotóiból az alábbi képgaléria készült. Ez frissen mutatja, hol tart most a mohácsi Duna-híd építése.