Hivatalos: nyilvánosságra hozták, mekkora a magyar költségvetés hiánya – itt vannak a számok, Nagy Márton most igazán örülhet

Augusztus végéig az államháztartás központi alrendszere 3025,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ez az egész éves várható pénzforgalmi hiány (4774,0 milliárd forint) 63,4 százaléka, ami azt jelenti, hogy az időarányosnál (66,6 százalék) kedvezőbb az éves hiány eddigi teljesülése – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. 

A hiánypálya alakulása továbbra is a korábbi évek mintázatát követi, azaz a költségvetés orrnehéz, így az év első három-négy hónapjában összejön a költségvetési hiány tetemes része, majd a nyári hónapok stagnálása után jön felfutás.

Tavaly 414 milliárddal nőtt deficit a nyolcadik hónapban, előtte pedig 358 milliárddal, bár az is igaz, hogy idáig csak egyszer, 2023-ban fordult elő, hogy augusztus végén átlépte a 3000 milliárdos határt a büdzsé, az idei a második ilyen eset.

A szaktárca a közleményében kiemeli, hogy az előző év azonos időszakához viszonyítva a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 8,7 százalékkal magasabban alakultak. Ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében megközelítőleg 10 százalékos növekedés történt.

Kamatkiadásokra augusztus végéig 2928,3 milliárd forintot fizettek ki, ami 514,5 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszakához képest. Ezt egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja, valamint az államadósság eltérő szerkezete okozza.

Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatásokra fordított, összesen 1654,5 milliárd forint kifizetés 172,8 milliárd forinttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában volt.

Meghaladták a tavalyi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is. Augusztus végéig – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 4954,6 milliárd forintot, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 1969,5 milliárd forintot fizettek ki.

A minisztérium szerint ez főként annak köszönhető, hogy az Európai Bizottság átutalta a pedagógusbér-emelés kapcsán kitűzött mérföldkövek teljesítéséhez kapcsolódó, mintegy 587 millió eurónyi forrást, valamint visszatérítette a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési intézkedések 2025. második negyedévi kiadásainak uniós részét (131 millió euró).

Hiába az őszi elfogadás, pár hónap után módosult a makropálya

Az idei költségvetést, amelyet a kormány következetesen békeköltségvetésnek nevezett, tavaly ősszel fogadta el a parlament 3,4 százalékos gazdasági növekedés és 3,2 százalékos infláció mellett, csakhogy az élet hamar felülírta. Bár a kormány megvárta az amerikai elnökválasztás eredményét, és kivételesen nem tavasszal tervezte meg a büdzsét, ez sem jelentett garanciát arra, hogy sikerüljön eltalálni a makroszámokat.

Pedig tavaly október–november tájékán, amikor a költségvetés tervezése javában zajlott, teljesen reálisnak tűntek ezek a számok. A Nemzetközi Valutaalap októberi előrejelzésében még 2,9 százalékos gazdasági növekedést jósolt, sőt volt olyan nemzetközi hitelminősítő, amely a kormánynál is optimistább volt 3,7 százalékos prognózisával. Áprilisra aztán minden megváltozott, a bizonytalan nemzetközi környezet, az első negyedéves csalódást keltő GDP-adatok után az elemzőházak sorra vágták vissza a növekedési előrejelzésüket. A kormány 1 százalékos, az elemzők ennél kisebb GDP-bővülést várnak 2025-re.

Idén is bele kellett nyúlni a költségvetésbe

Mindez persze sosem hagyja érintetlenül a költségvetést, az elmúlt három évben állandóan bele kellett nyúlni év közben azért, hogy ne szálljon el teljesen a hiány. Ezért hol beruházásokat fagyasztatott be kabinet, hol pedig a bevételeket növelte például a tranzakciós illeték emelésén keresztül. 

A beavatkozás idén sem maradt el:

• Májusban Kisgergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára ismerte el, hogy el kellett rendelni egy jelentősebb zárolást a kiadási oldalon,
• Júniusban az államtitkár az Állami Adósságkezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatójával, Hoffmann Mihállyal együtt jelentette be, hogy a kormány a pénzforgalmi deficitet 651 milliárddal 4774 milliárdra megemeli , az eredményszemléletű hiányt pedig a GDP 3,7 százalékáról 4,1 százalékra,
• Ugyanezen a sajtótájékoztatón derült ki, hogy Az ÁKK a megemelkedett finanszírozási igény miatt plusz devizakötvényt bocsát ki. 

Az utóbbira többek között az uniós források akadozása, a vártnál gyengébb növekedés és a családpolitikai intézkedések miatt volt szüksége. Nem véletlenül jelölték meg a magas hiány okaként az uniós forrásokat, amelyek az év elején igencsak nehézkesen érkeztek, hat hónap alatt az Európai Bizottság kevesebb mint 200 milliárd forintot utalt át, ami 2018 óta a legalacsonyabb hathavi érték. 

– ezt augusztus végén közölte Navracsics Tibor, közigazgatási és területfejlesztési és miniszter, tehát a mostani hiányadatban ez is már megjelent.

Szép csendben megszűnt Magyarország egyik legnagyobb problémája

Ugyanakkor kedvező folyamatok is látszódnak a büdzsében, a májusi részletes adatok után írtuk cikkünkben, hogy az idei helyzet a költségvetésben nagyon más, mint a korábbiak, ennek oka, hogy a bevételi oldal meglepően jól alakul.

Emlékezetes, korábban ez jelentette a legnagyobb kihívást a gazdaságpolitika számára. 2023-ban a magas infláció és a beeső fogyasztás hatására 1000 milliárdos lyuk keletkezett a fogyasztási adókra épülő költségvetésben, amin aztán el is csúszott a 2024-es büdzsé. Ebből a szempontól tehát igaza lett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek, aki azt mondta tavasszal, hogy azért nem kell a költségvetéshez hozzányúlni, mivel a külső kereslet gyengesége jelenti a problémát a gazdaságban és nem a belső fogyasztás vagy az elmaradó áfabevételek.

Hogy a költségvetés alapvetően bírja a rá nehezedő nyomást, az annak is köszönhető, hogy májusig több mint 200 milliárd forinttal több folyt be a költségvetésbe az állami vagyonnal kapcsolatban, mint 2024-ben. Csak az MVM osztalékbefizetéséből 213,5 milliárd realizálódott. Sőt, júniusban további 200 milliárd forint összegű osztalékbevétel érkezett a büdzsébe, részben a Szerencsejáték Zrt.-től, részben pedig a Corvinus Zrt.-től. Ezek nélkül bőven 3000 milliárd forint lett volna tehát a deficit a nyár elején.

Így is kifeszített a költségvetés, 4,5 százalék körül lehet a hiány

A pluszbevételekre pedig igen nagy szüksége van a költségvetésnek. Az év elején jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök családpolitikai intézkedések sorát, így a következő hónapokban komoly nyomás alá kerül az államkassza:

• júliustól a csed és gyed lett adómentes, 
• a családi adókedvezmény 50 százalékos emelkedett, 
•  a nyugdíjasok 30 ezer forintos utalványa után novemberben nyugdíjkorrekciót kapnak a nyugdíjasok,
• októbertől pedig a háromgyermekes anyák élethosszig tartó szja-mentessége következik.

Emiatt egyre kevesebb a mozgástér a költségvetésben, Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke a 63. Közgazdász-vándorgyűlésen, azt mondta, hogy a költségvetésnek minden segítségre szüksége lesz, hogy az eddigi pályán haladhasson. Ezek között említette az uniós forrásokat, a családtámogatások növekedésbarát hatásait, illetve a német költségvetési élénkítés begyűrűzését. A háromtagú testület vezetője ráadásul úgy látja, hogy az adócsökkentésekkel a rendelkezésre álló mozgásteret bőven kihasználta a kormány.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a múlt héten a nemzetközi hitelminősítőknél járt Londonban, ahol interjút adott a Reutersnek, és részletesen beszélt a hiánypálya alakulásáról. Elismerte, hogy várhatóan magasabb lesz a hiány, a gazdasági növekedés lassulása és a választások előtti megnövekedett állami kiadások miatt 

2024-ben a magyar költségvetési hiánya a GDP 4,9 százaléka volt, ami első látásra magasnak tűnik, ám a régiós országok viszonylatában egyáltalán nem olyan rossz adat: Lengyelországban ugyanis 6,6 százalék, Romániában pedig 9,3 százalék volt a költségvetési hiány, de Ausztriában is 4,5 százalékra rúgott.