Újra üléseztek Vargáék: itt az MNB kamatdöntése, amire mindenki várt
Ahogy az várható volt, ezúttal sem nyúlt az alapkamathoz a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely a mai kamatdöntő ülésén változatlanul 6,5 százalékon tartotta az alapkamatot. A döntést megfelel a várakozásoknak, elemzők szerint az inflációs környezet továbbra sem teszi lehetővé a monetáris lazítás újrakezdését. A jegybank tavaly októberben állította le a kamatvágásokat, miután az amerikai elnökválasztási kampánnyal egy időben fellépő pénzpiaci turbulenciák nyomás alá helyezték a feltörekvő devizákat, köztük a forintot.
Jegybanki alapkamat: hiába erősödik a forint
„A vártnál kedvezőbb októberi infláció és a hét elején másfél éves csúcsára erősödő forintárfolyam ellenére sem gondoljuk azt, hogy a keddi kamatdöntéssel meglepné a piacokat a Magyar Nemzeti Bank, a monetáris tanács várhatóan 6,50 százalékon tartja az alapkamatot” – jósolta a Világgazdaságnak a kamatdöntést megelőzően Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője. A fő problémát továbbra is az infláció jelenti az MNB számára, hiába stagnáltak az árak októberben, a 4,3 százalékos éves bázisú mutató még mindig a jegybank célsávján kívül esik, és ebben benne vannak már az árrésstopok.
A március óta érvényben levő hatósági korlátozások, köztük a drogériákra, élelmiszerekre kivetett árrésstop, illetve a telekommunikációs és banki szolgáltatók önkéntes árkorlátozása együttesen mintegy másfél százalékponttal csökkentették az áremelkedések ütemét, tehát ezek nélkül 6 százalék közelében lenne az infláció Magyarországon.
A forint erősödése viszont határozottan bővíti a jegybank mozgásterét. A hazai deviza árfolyama az utóbbi hónapokban tartósan 390 alá erősödött az euróval szemben, ami persze nem független a monetáris szigortól. Miközben a nagy jegybankok, mint a Fed vagy az EKB, illetve a régiós jegybankok már több ízben csökkentették a kamatokat, addig az MNB végig kivárt, így a magasabb kamatfelár egyre inkább a forint felé tereli a befektetőket.
Amennyiben az eddig felépített bizalmat az MNB egy meglepetésszerű kamatcsökkentéssel felborítaná, az azonnal forintgyengülést eredményezhetne
– figyelmeztetett Árokszállási Zoltán, aki szerint a forint erősödésének érezhetően nagy szerepet szán a jegybank az inflációs cél eléréséhez. A legutóbbi kamatdöntést követően Varga Mihály kiemelte, hogy a devizapiac stabilitása kulcsfontosságú az inflációs várakozások mérséklésében.
Csak jövőre jöhet kamatvágás
Bár az első kamatvágás időpontját nehéz meghatározni, elemzők szerint legkorábban jövő év közepén lazíthat a jegybank a monetáris kondíciókon. Az is fontos szempont az MNB számára, hogy a kormányzati fogyasztásélénkítő intézkedések és az árrésstopok majdani kivezetése ne okozzon túlzottan nagy inflációs nyomást.
Erre azonban jövő év elején biztosan aligha kell számítani, éppen az árrésstopoknak is köszönhetően 2026 első hónapjaiban akár 2 százalék közelébe is csökkenhet a pénzromlás üteme.
Ami még segíthet az MNB-nek, az a külső kamatkörnyezet alakulása. Az euróval szemben már kialakult egy viszonylag magas kamatelőny, mivel a kormányzótanács idén 2 százalékra csökkentette a betéti rátát. A Fed is elindította kamatcsökkentési ciklusát, így a dollárral szemben is egyre nőhet a forint előnye. A régiós jegybankok közül a lengyel jegybank tovább folytathatja a kamatvágásokat, így a zlotyval szemben is nőhet a forint vonzereje. Ezen tényezők miatt idén év végén 6,50 százalékos, 2026 végén 6 százalékos alapkamatot várunk idehaza – mondta az MBH Bank elemzője.
Ahhoz azonban, hogy a befektetőket ne riassza el egy esetleges kamatvágással, idővel a kommunikációján is változtatnia kell a jegybanknak. Épp ezért is lesz érdemes figyelni 15 órától Varga Mihály sajtótájékoztatóját. Az eseményt élőben közvetítjük.
