Brutális eszköztárral rendelkeznek az online csalók, sokmilliárdos kárt okoznak – így védekezhetünk ellenük

Az elmúlt időszakban megszaporodtak az online csalások . Egyre többször találkozhatunk olyan esetekkel, amikor valaki egy rossz linkre kattint, vagy telefonos átverés áldozata lesz, és emiatt komoly összegeket veszít el. A probléma jelentőségét és a kiberbiztonság erősítésének fontosságát a kormányzat is elismerte, Orbán Viktor miniszterelnök kedden bejelentette, hogy a szerdai kormányülésen kiemelten foglalkoznak a témával, és hamarosan bejelentés is várható.

Az online csalás globális trend, senki sincs biztonságban

A probléma nem lokális, sajnos egy globális trendről beszélhetünk. 2025 eső felében drámaian megemelkedett a kibercsalások száma, ami annak is a következménye, hogy a hagyományos csalási módokat felváltották a mesterséges intelligencia és a deepfake technológia segítségével végrehajtott, rendkívül kifinomult megoldások – foglalta össze a helyzetet Rónaszéki Péter, a Fortix Consulting ügyvezetője.

A kiberbiztonsági szakértő szerint Magyarországon sem túl kedvező a helyzet, az első negyedévben hozzávetőleg 8-9 milliárd forintnyi összeget tudtak kicsalni áldozataiktól az online bűnözők. Bár banki adatokról van szó, fontos kiemelni, hogy ezt az összeget nem a bankoktól, hanem szinte minden esetben az ügyfelektől veszik el a csalók. Erre jó példa az a közelmúltban nyilvánosságra került eset is, amikor az MBH Bank 600-nál is több ügyfelét érte anyagi kár, ez a legnagyobb ilyen incidens volt az elmúlt időszakban.

Rónaszéki megjegyezte, hogy külföldön és itthon is az a megszokott, hogy az ilyen esetekben a bank legtöbbször áthárítja a felelősséget az ügyfelekre, még olyankor is, amikor nem egyértelműen csak az ügyfél hibája, hogy a tranzakció lezajlott. A pénzintézeteknek nagyon fejlett megelőzési technológiával kellene rendelkezniük, de ez sajnos itthon sem teljesül mindenkinél.

Az azonnali fizetési rendszer bevezetése óta a bankoknak 5 másodperc áll rendelkezésre valamennyi ellenőrzésre, így a pénzmosással és a csalásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre is. A szakértő szerint a gyanús tranzakciók esetében szigorítaniuk kellene a bankoknak, és a szokatlanul magas összeg, vagy az ügyfél által korábban soha nem használt valuta esetén blokkolni kellene a tranzakciót.

A kibercsalók is használják a mesterséges intelligenciát – így védekezhetünk

A csalók módszerei szerteágazóak, és egyre kifinomultabbak. Már nem egy egzotikus ország hercege, vagy egy soha nem hallott gazdag amerikai rokon nevében érkezik tört magyarságú üzenet, hanem nagyon valósághű e-mail, sms, vagy épp telefonhívás próbál tőrbe csalni minket, gyakran hivatalos szervek vagy bankok nevében. A technológiának köszönhetően a telefonhívás során már valós időben lehet hangüzenetben lefordítani a beszélgetést, vagyis a külföldi ügyfélszolgálatos hekker a saját anyanyelvén beszél, de hozzánk magyarul érkezik a mondandója.

A kiberbiztonsági szakértő elmondta, hogy a kiberbűnözés ma már nagyobb üzlet, mint a kábítószer-kereskedelem vagy az emberkereskedelem, mivel kis ráfordítással is bárki megvásárolhatja azokat a technológiákat, amik hasznosak ugyan, de rosszra is lehet fordítani őket. A kiberbűnözők között vannak ugyan egyedi elkövetők, de többnyire szervezett csoportokról van szó. Magyarországon az orosz, a lett és az ukrán hekkerek a legaktívabbak, de számos más országból is érkeznek támadások. Lefülelni őket nehéz, és a telefonos ügyfélszolgálatra építő rendszer aránylag könnyen újra létrehozható.

Rónaszéki Péter szerint egyre nehezebb kiszűrni a csalókat, de magánszemélyként, ügyfélként is tehetünk megelőző lépéseket. Az óvatosság fontos, a gyanús telefonhívás után semmiképpen ne adjuk meg adatot, ne utaljuk pénzt, hanem minden esetben keressük fel bankunk ügyfélszolgálatát, hogy valóban tőlük érkezett-e a megkeresés. Jó példaként emelte ki az OTP mobilalkalmazását, amelyben visszakereshető, hogy mikor és melyik banki ügyintézővel zajlott egyeztetés.

A jegybank is felhívja a figyelmet a kiberbiztonság fontosságára

Nemcsak a szakértők szerint kulcsfontosságú az óvatosság, a Magyar Nemzeti Bank évek óta próbálja edukálni a lakosságot arra, hogy a kényelem egyúttal veszélyekkel járhat, mivel az óvatlan online ügyintézés a kiberbűnözés melegágya. Az MNB Pénzügyi Navigátora kiemelt helyet szentel a digitális biztonságnak is.

A jegybanki tájékoztató oldal többek között olyanokra tér ki, mint:

• hogyan lehet védekezni ezek ellen a csalások ellen,
• miért van kiemelt jelentősége a biztonságos ügyfél-hitelesítésnek,
• mit érdemes szem előtt tartani a különböző közösségimédia-platformok használata során,
• mit érdemes tenni, kihez lehet és érdemes fordulni, ha adathalász csaláskísérlet gyanúja merül fel,
• valamint ismertetik a leggyakoribb adathalász csalástípusok jellemzőit, és tippekkel szolgálnak arra, hogyan érdemes megelőzni egy-egy ilyen támadást.

Az MNB legutóbb április végén, a turisztikai szezon előtt a nyaraláshoz kötődő kibercsalások megelőzése érdekében indított el egy új fogyasztóvédelmi kampányt.