Orbán–Trump-csúcs: ezt jelenti a pénzügyi védőpajzs - sok a félreértés, most ezt tisztába rakták

Az elmúlt órákban több félreértés és pontatlan állítás is napvilágot látott az Egyesült Államokkal kötött pénzügyi megállapodás kapcsán. Fontos ezért egyértelműen leszögezni: Magyarország nem vett fel hitelt az Egyesült Államoktól, és nem kért pénzügyi kölcsönt sem az Orbán–Trump-csúcs alatt. A pénzügyi védőpajzs nem csupán pénzt jelent; hitelességet, koordinációt és bizalmat is. Egy ilyen pajzs azt a közös meggyőződést fejezi ki, hogy egy ország szükség esetén a másik segítségére siet, ha spekulatív támadások érik annak valutáját vagy pénzügyi piacait – hívja fel a figyelmet az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

2022 októberében Virág Barnabás, az MNB alelnöke a folyó fizetési mérleg hiányára és a spekulációs nyomásra hivatkozva figyelmeztetett a forint gyengülésének veszélyeire. Rámutatott, hogy az elmúlt hetek devizapiaci trendje – a forint gyengülése – a középtávú inflációs kilátásokat is veszélyeztette, mivel piaci stabilitás nélkül nem várható árstabilitás sem. Akkoriban a folyó fizetési mérleg hiánya a forint gyengülésének irányába hatott, miközben a forint elleni spekulatív pozíciók gyorsan épültek fel. A két hatás egymást erősítette, ezért szükségessé vált a beavatkozás.

Ma a folyó fizetési mérleg már többletet mutat, ám a forint elleni spekuláció lehetősége továbbra is fennáll. De mit is jelent pontosan ez – és mit jelenthet az Orbán Viktor által említett pénzügyi védőpajzs?

Mi az a devizaspekuláció, és mikor válik veszélyessé?

A devizával szembeni spekuláció azt jelenti, hogy a befektetők olyan pozíciókat vesznek fel, amelyek nyereséget hoznak, ha az adott deviza gyengül. Más szavakkal, a spekuláns arra fogad, hogy a valuta értéke csökkenni fog, és pénzügyi érdeke is ezt szolgálja.

Ez a gyakorlatban így működik:

• Shortolás a devizapiacon: a kereskedő kölcsönveszi a devizát (például a forintot), eladja, és másik valutát (pl. eurót) vásárol. Ha a forint gyengül, olcsóbban vásárolhatja vissza, így nyereséget realizál.
• Derivatívák alkalmazása (határidős ügyletek, opciók, forwardok): a befektetők olyan eszközöket vásárolnak, amelyek értéke nő a forint gyengülésével (pl. euró-forint vételi opciók, forinteladási opciók).
• Carry trade fordított irányban: a befektetők lezárhatják korábbi, forintban tartott hozamkereső pozícióikat, ha instabilitást vagy kamatcsökkentést várnak – ezzel a forintot eladják, ami további gyengülést okozhat.
• Forintban denominált eszközök eladása: például forintállampapírok vagy -vállalatikötvények eladása is nyomást gyakorolhat a devizára.

Normál körülmények között a spekulánsok likviditást és hatékonyságot visznek a piacra: segítik az árfolyamok alkalmazkodását, és sokszor stabilizáló szerepük is van.
A probléma akkor kezdődik, amikor a spekuláció egyirányúvá válik, azaz mindenki ugyanarra – a deviza gyengülésére – fogad. Ekkor önbeteljesítő válság alakulhat ki.

A káros hatások főbb esetei:

• Tömeges eladások : a valuta értéke zuhan, az import drágul, az infláció nő, a devizatartalékok apadnak.
• Kamatemelési kényszer: megvédi a valutát, de elfojtja a növekedést, növeli a hitelköltségeket és csődöket okozhat.
• Külföldi devizában felvett hitelek: a gyengülő forint miatt ezek visszafizetése drágábbá válik, növelve a pénzügyi sérülékenységet.
• Bizalomvesztés: a piacok gyengeséget észlelnek, a CDS-felár nő, ami tovább rontja a helyzetet.
• CDS-hatás: a spekuláció a hitelkockázati felárakon keresztül is érvényesül.

Amikor egy nagyobb gazdaság (például az Egyesült Államok) pénzügyi védőpajzsot biztosít egy kisebb ország (például Magyarország) számára, az azt jelenti, hogy hitelkereteket, devizalikviditást vagy politikai hitelességet kínál, amellyel megelőzheti vagy enyhítheti a spekulatív támadásokat.

A pajzs hatása kettős:

• Pénzügyi: konkrét likviditást és eszközöket biztosít.
• Pszichológiai: jelzi a piacnak, hogy a támadás értelmetlen, mert erősebb háttér védi az országot.

Ez a bizalmi hatás önmagában stabilizálhatja az árfolyamot – gyakran anélkül, hogy tényleges pénzügyi beavatkozásra lenne szükség.

A pénzügyi védőpajzs egyik formája a devizaswapkeret, azaz ha egy nagy jegybank (pl. a Fed) megállapodik abban, hogy devizát (többnyire dollárt) biztosít a kisebb jegybanknak. Példa: a Fed 2020-ban dollárswapkereteket nyitott több feltörekvő piac számára. Kína szintén több ország – köztük Magyarország és Lengyelország – számára tart fenn jüan-swap lehetőségeket. Más formák lehetnek a stabilizációs hitelek és elővigyázatossági hitelkeretek, amelyek biztosítják a piacokat arról, hogy az adott ország nem marad likviditás nélkül.

És hogy mikor jön létre pénzügyi védőpajzs két ország között? Leggyakrabban akkor, ha politikai és gazdasági szövetségesekről van szó, illetve ha a nagyobb ország stratégiai érdeke a kisebb stabilitása. A pajzs tehát nemcsak pénzügyi, hanem geopolitikai eszköz is – a bizalom, a stabilitás és a hitelesség jele.

Minden várakozást felülmúltak az Orbán–Trump-csúcs eredményei

Meghaladta az előzetes várakozásokat Orbán Viktor és Donald Trump pénteki találkozójának hangvétele és eredményei – értékelte a magyar–amerikai csúcstalálkozót Kiss István, a Danube Institute igazgatója szombaton. A szakértő, aki a találkozó előkészítéséhez is hozzájárult, egy nappal a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök közötti hivatalos találkozót követően Washingtonban a közmédiának adott interjúban kifejtette, hogy az előjelek pozitívak voltak, a magyar delegáció nagyon felkészülten érkezett az amerikai fővárosba.