Ismét kalapács alá kerül az ikonikus szálloda – mélyen ár alatt árulják a megyeszékhely egykori büszkeségét
A toronyépület 84 szobás hotelként működött, ma viszont szinte szerkezetkész állapotban várja új tulajdonosát. Az árverés 270 millió forintos kikiáltási árról indul, ami négyzetméterre vetítve mindössze 75 ezer forintot jelent.
Salgótarján különös helyet foglal el a hazai városfejlődés történelmében. Bár megyei jogú város, jelenleg
Magyarország egyetlen olyan megyeszékhelye, ahol nem működik klasszikus értelemben vett hotel.
Ennek a hiánynak évtizedek óta szimbolikus alakja az 1964-ben átadott Karancs Hotel, amely a magyar modernista városépítészet egyik fontos darabjaként áll a város központjában – immár több mint húsz éve üresen. Az ikonikus toronyépület most ismét felbukkant a bírósági árverési rendszerben, rendkívül alacsony,
négyzetméterenként mindössze 75 ezer forintos irányárral.
A licit a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar rendszerében érhető el.
A Karancs Hotel építése a hatvanas évek elején kezdődött, Jánossy György és Hrecska József tervei alapján. A modern városközponttal együtt 1964-ben adták át, és már megnyitásakor a vidéki szállodaépítés kiemelkedő példájának számított. A hét emelet és a 84 szoba mellé étterem, presszó, bár és cukrászda társult; a tetőteraszon napozót alakítottak ki, amely a korszakban ritkaságnak számított. A ház a város egyik társasági találkozóhelyeként működött, és gyorsan a salgótarjáni modernizáció szimbólumává vált.
Építészeti jelentőségét a nemzetközi szakma is elismerte. Salgótarján modernista öröksége – benne a Karancs Hotel – önálló anyagként szerepelt a Velencei Építészeti Biennálén. A betonfelületek, a funkcionális tömegformálás és a városszerkezeti szerep egyaránt a hatvanas évek urbanisztikai gondolkodását tükrözték.
Sok lehetőséget tartogat
A hotel bezárása után Salgótarján sajátos helyzetbe került: ma ez az egyetlen megyei jogú város Magyarországon, ahol nincs üzemelő szálloda. Az érkező céges vendégek, konferencia-résztvevők vagy turisták kénytelenek a környező településeken foglalni, ami hosszú távon gátolja a helyi gazdaság fejlődését.
A városközpont rekonstrukciója is félkésznek hat a Karancs torony nélkül: az épület a főtér meghatározó eleme, így sorsa nemcsak ingatlanpiaci, hanem városépítészeti kérdés is.
A hotel több mint húsz éve üres. A belső terek nagy része bontott vagy hiányos, a gépészet elavult, egyes szintek gyakorlatilag szerkezetkészre vannak visszacsupaszítva. Mindez erősíti azt a benyomást, hogy az épület ma „kísértetszállóként” áll a városközpontban – ugyanakkor a méret, az elhelyezkedés és az építészeti kötődés miatt továbbra is komoly potenciált jelent egy új befektető számára.
Olcsón meg lehet szerezni
A jelenlegi értékbecslés 720 millió forintot állapított meg, ám az árverési kiírásban szereplő minimálárként meghatározott 270 millió forint jelentősen alacsonyabb. Ez négyzetméterre leosztva mintegy 75 ezer forintot jelent, ami egy megyeszékhely központi épületénél szinte példátlanul alacsony összeg.
Szakértők szerint a megújuló hotel jelentős szerepet játszhatna a helyi turizmus és a vállalati vendégkör bővítésében. A térség adottságai – ipari betelepülők, határ közeli üzleti forgalom, természetjárás, konferenciaturizmus – indokolttá tennék egy középkategóriás vagy felső-középkategóriás hotel működését.
