Itt van az MNB utolsó kamatdöntése: így zárja 2025-öt a magyar alapkamat
Egyetlenegyszer sem vágott 2025-ben az alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, és a várakozásoknak megfelelően a mai kamatdöntő ülésén sem változtatott a monetáris kondíciókon. A jegybank utoljára 2024 szeptemberében csökkentette az irányadó rátát, amely tehát a mostani döntéssel 6,5 százalékon zárja 2025-öt.
Jegybank: az árrésstopok nélkül 5 százalék fölött lenne az infláció
A döntés megfelel a várakozásoknak, annak ellenére, hogy a forint az elmúlt hónapokban túlteljesített a főbb devizákhoz képest, az inflációs folyamatok továbbra sem engedik a monetáris lazítást. Novemberben 3,8 százalékos volt a fogyasztói áremelkedés szintje, ami ugyan a jegybank célsávjában van, és egyéves mélypontnak felel meg, de az árnyomás továbbra sem tűnt el a magyar gazdaságból.
A kedvező inflációs számok az árréstopoknak köszönhetők: az élelmiszerekre, a drogériákra kivetett árréstopok, valamint a banki és telekommunikációs szolgáltatók önkéntes árkorlátozása mintegy másfél százalékponttal csökkentik az inflációt, nélkülük még mindig 5 százalékos lenne a drágulás üteme.
Kedvező fejlemény, hogy a forint tartós erősödése egyre inkább megjelenik az importárakban, az árfolyamnak legjobb kitett tartós fogyasztási cikkek inflációja novemberben 2,9 százalékos volt. A kormány számára kiemelten fontos élelmiszer-infláció is 3,2 százalékos volt legutóbb, sőt, itt a vendéglátás szolgáltatások nélkül számolt infláció még ennél is kedvezőbb, 0,6 százalékos volt. Ezek alapján nem túlzó az állítás, hogy az élelmiszer-infláció emelkedése megállt, még ha az elsősorban a hatósági intézkedéseknek köszönhető is.
Jövő év második felében lehet először kamatvágás
Elemzők az sem zárják ki, hogy 2026 első negyedévében akár 2 százalék alá csökken majd a fő inflációs mutató.
Hogy ennek ellenére mégsem várható kamatcsökkentés a következő hónapokban, az a jegybank erős forint melletti elköteleződésének tulajdonítható.
Noha sokfajta értelmezés megjelent az elmúlt időszakban, a hazai fizetőeszköz teljesítménye mögött az MNB következetes monetáris politikája áll. Miközben a nagy jegybankok, a Fed és az EKB, valamint a régiós társak közül a lengyel és a cseh is csökkentette az alapkamatot, addig a MNB kivárt, a növekvő kamatprémium pedig a forint felé tereli a befektetőket.
Nagy kérdés, hogy mikor jöhet el az a pont, amikor már az esetleg erős forint kényelmetlen a jegybank számára. Ugyanakkor beszédes, hogy a kormány sem számít a közeljövőben kamatcsökkentésre. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a parlament gazdasági bizottságában tartott éves meghallgatásán részben a kamatpolitika szigorúságával indokolta, hogy miért a költségvetésből élénkíti a gazdaságot a kormány. Emiatt emelte idén és jövőre 5 százalékra a hiánycélt.
Mindenesetre érdemes lesz figyelni, hogy Varga Mihály elnök a mai döntést követő sajtótájékoztatón küld-e bármilyen jelet a kamatcsökkentések megkezdéséről. Az eseményt ezúttal is élőben közvetítjük 15 órától.
