Magyar államadósság: kiterítette a lapokat a kormány, honnan szerez rá pénzt – így finanszírozza 2026-ban
A magyar költségvetés stabil és biztonságos, ezt támasztja alá, hogy az összes hitelminősítő megerősítette Magyarország adósbesorolását – jelentette ki Kisgergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára, aki a Hoffmann Mihállyal, a Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatójával közös sajtótájékoztatóján ismertette az államadósság 2026-os finanszírozási tervét.
Magyar államadósság: kiterítette a lapokat a kormány
Kisgergely Kornél emlékeztetett rá, hogy a hiánycélt idén és jövőre is 5 százalékban határozta meg a kormány. A jövő évi költségvetést eleve úgy fogadták el, hogy tartalmazott egy mentesítési záradékot. Ezt az EU is elfogadta, így magasabb hiányt is el tudnak érni, amivel nem szegik meg a vállalásaikat és az EDP-eljárásnak is megfelelnek. Ez annak köszönhető, hogy az elmúlt években jelentős összeget költöttek hadiipari fejlesztésekre.
Jövőre 5445 milliárd forint pénzforgalmi hiánnyal számol a kormány.
Bár az elmúlt években magasabb volt a hiány, azonban a költségvetés strukturálisan jobb helyzetben van, az elsődleges deficit ugyanis idén 1,1 százalék, jövőre 1,2 százalék lehet. Az államadósság tavaly év végén a GDP 73,5 százaléka volt, azzal számolnak, hogy a következő két évben is ezen a szinten marad, a nehéz külső gazdasági körülmények ellenére is.
Az államtitkár felhívta rá a figyelmet, hogy a rendkívüli kormányzati tartalékot zárolták a 2026-os büdzsében, így ennyivel kevesebbet költhet jövőre a kormány. Bevételi intézkedésként pedig a bankadó megemeléséről döntöttek, ez 185 milliárd pluszt jelent.
Benyújtotta a beruházási tervét a kormány a SAFE-hitelből
Kisgergely Kornél szerint fontos eleme lesz a jövő évi költségvetésnek a SAFE-hitel, a teljes keret 150 milliárd euró.
A Magyarország allokált összeg 16,2 milliárd euró, amit igényeltünk az első fázisban. November 30-án lejáró határidővel leadtuk a beruházási tervünket
– ismertette az államtitkár, hozzátéve, hogy kedvező feltételek mellett tudják felvenni, olcsóbb, mint a piaci hitelek, majd 2 százalékkal. Ugyanakkor nagyobb összeget, 17,6 milliárd euróra adtak be igényt.
Ezt a pénzt arra használják fel, hogy a védelmi kiadásokat és a kettős célú infrastrukturális kiadásokat finanszírozzák.
Leszögezte, hogy ez önmagában nem fog magasabb államadósságot és hiányt eredményezni. A bizottság ígérete, hogy jövő év elején elbírálja, a teljes összeg 15 százalékát kifizeti a jövő év első felében.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a napokban nyilatkozta azt Pjotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztos, hogy a testület vizsgálja, hogy a védelmi célokra folyósított uniós kölcsön is a jogállamisági eljárás hatálya alá tartozik-e, aki ezt elképzelhetőnek nevezte. Mindez azért probléma, mert épp erre hivatkozva függesztette fel a kohéziós források 55 százalékát Brüsszel.
A magyar hiány alacsonyabb sok országnál
Az államtitkár rámutatott: a magyar hiány az átlagnál magasabb, ám a környező országokhoz képest inkább kedvezőnek tűnik az 5 százalékos arány. Romániában, Lengyelországban magasabb, Szlovákiában ugyanannyi, egyedül Csehországban alacsonyabb. Szerinte 2026-ban sem változik ez a kép érdemben.
Az elsődleges egyenleg, amire igazán büszkék vagyunk
– mondta, hozzátéve, hogy egyensúly közeli költségvetés látszik, ez most –0,1 százalékkal módosul, ezzel az európai átlagnál jobbak vagyunk, akár még Csehország viszonylatában is kedvező. Az államadósságra rátérve elmondta, hogy a 73,5 százalék az uniós átlag alatt van, de magasabb, mint a régiós átlag. Viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a régiós országok adósságszintje közeledik a magyar adóssághoz, ez a különbség 2026-ban már 8,5 százalékos lesz Lengyelország és Magyarország között.
ÁKK: stabilitás és biztonság
Hoffmann Mihály, az ÁKK vezérigazgatója kiemelte, hogy három pillérre épül az adósságfinanszírozás, ilyen az intézményi, a lakossági piac és a devizapiac.
Stabilitás és biztonság
– ez a legfontosabb pillérjei az ÁKK-nak. A vezérigazgató szerint az intézményi piacon stabilan erős a befektetői kereslet, a fedezettségi ráta 2 körül alakult. Hangsúlyozta, hogy nagyon elégedettek az intézményi piac működésével. Ugyanakkor nem csak a volumenekben, az árakban is a stabilitás jellemezte a kötvénypiacot, a hozamok alakulása kicsi változékonyságot mutatott.
A második pillér a lakossági finanszírozás, ami magyar sajátosság. A magyar gazdaságpolitika hangsúlyos eleme, növekedni tudott idén. Azonban jelezte, hogy egy nagyon erős átrendeződés zajlott le a lakossági piacon.
Az első negyedévben az infláció csökkenésével együtt a lakossági inflációkövető papírok leépültek, ezzel párhuzamosan egyéb papírok, főleg fix papírok felé elmozdulva. Hangsúlyozta, hogy ez az ÁKK stratégiai céljaival összhangban van.
Emlékeztetett rá, hogy a devizapiac mozgalmas évet tud maga mögött, 2,5 milliárd euró kibocsátással kezdtek, majd négymilliárd dollár értékben bocsátottak ki, végül ötmilliárd kínai renminbit. Mindenhol erős volt a kereset és túljegyzés jellemezte.
Csökken a nettó kibocsátás
Az államadósság-portfólió kockázati profilja továbbra is egészséges Hoffmann Mihály szerint, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakossági papírok aránya az intézményi papírokkal 21,9 százalék, azok nélkül 19,3 százalék.
Míg idén 5701 milliárd, jövőre 5445 milliárd forint nettó kibocsátást tervez az ÁKK, azaz a forrásbevonási igény csökkenni fog, ami az adósság finanszírozása szempontjából kedvező.
Jelezte, hogy a belföldi piacokat nem fogják túlterhelni, a legfontosabb összetevője a kötvénypiac, ahol 1000 milliárdos csökkenést várnak. A lakossági piacon kismértékű emelkedést várnak, de a szerepvállalás hasonló lesz az ideihez.
Mi is azzal számolunk, hogy kétmilliárd euró értékben igénybe veszi a SAFE-hitelt az ÁKK
– mondta az ÁKK vezérigazgatója, aki szerint új lehetőségként jön be a finanszírozási tervükbe, tehát a piaci finanszírozási igény csökkenni fog. Hangsúlyozta, próbáltak olyan finanszírozási szerkezetet összeállítani, ami egyik piacra sem rak túl nagy terhet.
A fix és változó kamatozású adósság arányát tekintve kiemelte Hoffmann Mihály, hogy adósságportfólió fix kamatozású elemeinek arányára vonatkozóan 70-90 százalékos sávot határoz meg az ÁKK a teljes adósságon belül, ami a korábbi évekhez képest a fix kamatozású adósságelemek irányába történő elmozdulást, így a finanszírozás stabilitását és kiszámíthatóságát erősíti. Az ÁKK célja, hogy a fix papírok aránya a teljes lakossági arányon belül így mozogjon, ez kiszámíthatóság jelent a finanszírozás szempontjából. Azt gondolták, hogy a lakossági papírok piacán az ügyfelek mozduljanak el a fix kamatozás irányába.
Maradhat a devizaadósság szintje középtávon is
Az ÁKK vezérigazgatója felhívta rá a figyelmet, hogy az optimális devizaarány az államadósságon belül 30 százalék. Szerinte egészséges ez az arány, ugyanis ez felel meg az historikus átlagnak. De olyan szempontból is optimális, hogy figyelembe veszi a kockázatokat és az előnyöket. Ha nagyon leszorítják, az nem veszi figyelembe az előnyeit, mint a hosszabb futamidőt, a szélesebb befektetői bázist és az alacsonyabb hozamokat. Úgy látják, hogy középtávú célnak is fogja ezt az ÁKK tekinteni, idén 29 százalék körül, jövő év végén 30 százalék körül alakulhat, tehát a benchmarknak megfelelhet.
Alapfogatókönyvben azzal számolunk, hogy megkapjuk ezt a pénzt
– válaszolta újságírói kérdésre, hogy mi van, ha a kormány nem kapja meg a hitelt. Hoffmann Mihály szerint erre is megvan a fogatókönyvük, a segítségükre van, hogy jövőre csökken a piaci finanszírozási igény.
Semmilyen hátrányát nem látom ennek, ha van swap-line-ja egy országnak, az örömteli – mondta Kisgergely Kornél arra a kérdésre, hogy szükség van-e egy pénzügyi védőpajzsra.
Az államtitkár a SAFE-hitel kapcsán elmondta, hogy mindig azt a választ kapták a bizottságtól, hogy a kondicionalitási eljárás nem vonatkozik a hitelre. Ő maga is többször tárgyalt róla, ennek megfelelően nyújtották be a hitelkérelmet.
Én nem számítok arra, hogy bevonják alá
– mondta az NGM államtitkára, aki szerint az Európai Bizottság alelnöke azt válaszolta újságírói kérdésre, megvizsgálják, hogy valóban része lesz-e a kondicionalitási eljárásnak.
Hoffmann Mihály a Világgazdaság kérdésére elmondta, hogy 5 forintnyi elmozdulás az árfolyamban a GDP 0,3 százalékával csökkenti az adósságot, tehát 25 forint mintegy 1,5 százalékpontos csökkenést jelent az adósságállományban.
