Mohácsi Duna-híd: tényleg 64 milliárd forinttal drágult egy éjszaka alatt? Itt az igazság
A kormánypárt parlamenti képviselője azt írta, hogy baloldali lapok szerint 64 milliárddal drágult a mohácsi híd és a Magyar Közlönyre hivatkoznak.
„A költségvetésben eligazodni nem könnyű, kormánydöntéseket értelmezni se egyszerű, hergelni, na ahhoz tudás nem kell” – fogalmazott Hargitai János a Facebookon.
A HVG azt írta, hogy a kormány egy hétfő esti határozattal több mint 120 milliárd forintot mozgatott át a költségvetésben. Például megemelték a nagyértékű gyógyszerfinanszírozás keretét 35 milliárd forinttal.
A lap azt írta, hogy
a legtöbb pluszforrás a mohácsi Duna-híd építéséhez került: a projekt 64 milliárd forinttal kap többet,
miközben a teljes költség már most 295 milliárd forintnál tart, és akár 360 milliárdig is nőhet.
Hargitai a posztjában úgy fogalmazott, hogy ez a kormánydöntés nem növelte a kiadási összeget, pusztán annak feltételeit teremtette meg a kormány, hogy fedezetet biztosított az elvégzett munka ellenértékének teljesítésére.
„Köszönöm a kivitelezők színvonalas és tempós munkáját itt az adventi időszakban is A munkamegosztás a régi, mi építünk, balról gáncsoskodnak” – írta a képviselő.
A mohácsi Duna-híd az M6-os autópálya déli szakaszával együtt – amelynek építése a végéhez közeledik – a Dél-Dunántúl legnagyobb infrastrukturális beruházása.
A 756 méteres, négysávos híd építése mostanra látványos szakaszába lépett: a mederpillérek már készülnek, a Clark Ádám úszódaru segítségével hat darab, egyenként 160 tonnás kéregelem kerül a Duna fenekére. Hargitai János országgyűlési képviselő a helyszínen a Világgazdaságnak azt mondta: „Nem egy várost elkerülő, hanem egy városba beépülő hidat építünk.”
A híd eredeti, tíz évvel ezelőtti tanulmányai még helyi forgalommal számoltak, ám ez a koncepció azóta gyökeresen megváltozott. Ma már a projekt célja, hogy szerves része legyen a nemzetközi tranzitútvonalaknak: a szerb és török áruforgalom Nyugat-Európa felé részben Magyarországon, Mohácson keresztül halad majd.
Az építési és közlekedési minisztérium szerint a híd megnyitásával az 51-es út teherforgalmi szerepe radikálisan átalakul: az áruszállítás déli irányba terelődik, a Duna-híd így egy gazdasági gyorsforgalmi út egyik pillére lesz.
