Magyar űrállomás: nem vicc, ezért van rá szükség – ideje tisztázni, mennyi pénz ment Kapu Tibor kilövésére
Az űrkutatással kapcsolatban néha még ma is vannak olyan megszólalók, akik nincsenek tisztában azzal, hogy ez a szektor nemcsak a jövőben, hanem már a jelen társadalmában és gazdaságában is meghatározó szereplő, és még ma sem értik, miért van űrtechnológiára szükség. Szerencsére a többség tisztában van azzal, hogy miért kell a 21. században űrkutatással, űrtechnológiával foglalkozni Magyarországon is – mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.
A szakpolitikus kiemelte, hogy ez nem új: szinte ugyanez a jelenség kísérte végig az Apollo-programot is. Sok kritika érte akkor az Egyesült Államok holdra szállási törekvéseit, miközben a spin-off hatásoknak – leágazó hatás – köszönhetően olyan
- hatalmas mennyiségű tudás,
- tudományos eredmény
- és technológiai fejlődés
jött létre, amely az űrtechnológia mellett évtizedekre az élvonalba emelte az amerikai technológiai ágazatokat is – és ennek a hatása a mai napig is tart.
Az űrkutatás és az űrtevékenység rengeteg területet érint és szolgál ki a világgazdaságban: elég a navigációs rendszerekre, a telekommunikációra vagy a földmegfigyelési adatokra gondolni. A miniszteri biztos felhívta a figyelmet: ezek nélkülözhetetlenek például a katasztrófavédelemben, a digitális mezőgazdaságban, de a természetvédelemben és a katonai alkalmazásokban is.
Sokan, akik bírálják az űrkutatás finanszírozását, nincsenek tudatában annak, hogy a mindennapi életükben maguk is felhasználói az ezekhez kapcsolódó technológiáknak: a műholdas alapú navigációs alkalmazásokat, a műholdas kommunikációt vagy akár a kontinensek közötti banki adattovábbítás során használt űreszközöket
– sorolta a példákat Ferencz Orsolya. Amikor valaki azt mondja, hogy a HUNOR Programra fordított összeget inkább másra kellett volna költeni, nem gondol bele, milyen fontos szerepet játszik mindez például az oktatásban. A Tibor által az ISS-en elvégzett kísérletekről készült videók, a hozzájuk fejlesztett eszközök és a több száz iskolába eljuttatott kísérleti csomagok – az Univerzoom program keretében – már beépültek például a fizikaoktatásba.
A Huniverzum Látogató- és Interaktív Oktatóközpontot pedig eddig több mint 83 ezren keresték fel, délelőttönként az iskolai csoportok ingyenesen vesznek részt természettudományos oktatásban.
Ezek a programok gyerekek ezreit, tízezreit fordítják a természettudományok és a mérnöki pályák felé.
Emellett az egyetemeink versenyképessége is nő: itthon tudjuk tartani a legtehetségesebb diákokat, mert nem kell külföldre menniük ahhoz, hogy világszínvonalú kutatásokhoz csatlakozhassanak. Versenyképes felsőoktatást nem lehet elképzelni a high-tech szektor versenyképes programjai nélkül. A HUNOR programban megvalósított egészségügyi és gyógyszerfejlesztési kísérletek, valamint olyan fejlesztések, mint például egy új, rendkívül kis méretű és alacsony energiaigényű sugárzásmérő, azonnal megjelennek a világpiacon is, mint eladható termékek.
Érdekes, hogy ugyanazok, akik az űrkutatás finanszírozását bírálják, nem kérdőjelezik meg, miért költünk például génsebészetre, kvantumszámítógépekre vagy mesterséges intelligenciára – pedig ezeket sem feltétlenül értik jobban. Fontos kiemelni, hogy a HUNOR Magyar Űrhajós Programra 2021–2026 között elköltött teljes keretösszeg 99 millió dollár. Ennek jelentős része nem is hagyta el az országot:
hazai kutatóhelyek és egyetemek fejlesztettek belőle értékes eredményeket.
Hogy legyen összehasonlítási alapunk, a történelmi magyar űrutazás és a kapcsolódó tudományos tartalom megvalósítása nagyjából egy közepes méretű középület árának felel meg.
A kísérletek kiértékelése még hónapokig tarthat
Ferencz Orsolya felidézte, hogy Kapu Tibor tíz tudományterületet érintve, összesen 25 kísérletet hajtott végre a küldetés során, és valamennyi feladatot sikeresen teljesítette. Hangsúlyozta: ez önmagában is komoly eredmény, ráadásul több olyan minta is van, amely még az űrállomáson maradt, így a kutatási adatok feldolgozása jelenleg is zajlik. A teljes értékelés lezárultára várhatóan még hónapokat kell várni.
A miniszteri biztos arról is beszélt, hogy már születtek nemzetközi publikációk, de ezek mellett legalább ilyen fontosnak tartja, hogy a megszerzett tudás és kompetencia közvetlenül a magyar gazdaságban hasznosuljon. Vannak olyan fejlesztések, amelyeknél a piaci alkalmazás gyorsabban megindulhat, hiszen az eszközök már készen állnak a piacra lépésre.
Magyar szerep a kereskedelmi űrállomás építésében
Ferencz Orsolya emlékeztetett arra is, hogy Szijjártó Péter november elején jelentette be: a magyar kormány átfogó beruházási, oktatási és technológiai megállapodást készít elő az amerikai Voyager Technologies vállalattal, amelynek keretében Magyarország bekapcsolódhatna a cég tervezett kereskedelmi űrállomásának építésébe.
A HUNOR Program vezetője rámutatott, hogy a Föld körül keringő űrállomások egyedülálló kutatási platformok, ahol a súlytalanságnak köszönhetően különleges gyógyszeripari vagy anyagtechnológiai vizsgálatok is végezhetők. Szerinte ez nemcsak a magyar kutatóintézetek és egyetemek, hanem a hazai vállalkozások számára is fontos belépési lehetőség, amelyre egyre nagyobb a nemzetközi igény is.
A külügyminiszter október végén Washingtonban azt is közölte, hogy a magyar kormány újabb kutatóűrhajós küldését tervezi a Nemzetközi Űrállomásra. A jelölt Cserényi Gyula, aki az Axiom–4 misszió tartalék űrhajósa volt, így ugyanazt a kiképzést kapta, mint Kapu Tibor. Ferencz Orsolya kérdésünkre elmondta, hogy a részletek kidolgozása jelenleg is folyamatban van.
Zseniális új magyar találmánytól hangos a fél világ: itt a végső válasz, pénzégetés volt-e kilőni Kapu Tibort az űrbe
A HUNOR program nemcsak tudományos, hanem jelentős gazdasági haszonnal is járhat Magyarország számára – mondta a Világgazdaságnak Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos. A beszélgetésből az is kiderült, hogy az űrtechnológia hozzájárulhat a versenyképességhez, a kkv-k fejlődéséhez és a fiatalok természettudományos pályára ösztönzéséhez is.
