Orbán Viktor mérföldkőhöz ért: "Brüsszelben az asztalt csapkodták és fenyegettek, a nyugati fővárosokban megbélyegeztek"

„Tíz év. Egy évtized. Ennyi ideje védjük a hazánkat és Európát az illegális migrációtól. Tíz éve vezettük be a jogi határzárat. Brüsszelben az asztalt csapkodták és fenyegettek, a nyugati fővárosokban megbélyegeztek. De mi, magyarok kitartottunk. Lezártuk a déli határt, és kimondtuk, hogy magyar földre csak az léphet, akinek mi megengedjük” – a 2015-ben felerősödött európai migrációs válság következtében Magyarország déli határszakaszán felhúzott védelmi vonalról, hazánknak a menekültválság csillapításában játszott szerepéről, a „brüsszeli háláról” és a tévúton járó hazai ellenzékről tett közzé bejegyzést közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök. Tíz éve zajlott a röszkei zavargás, amely a migrációs válság szimbólumává vált.

Orbán Viktor: Az illegális migránsok száma nulla

De mi történt tíz év alatt? – teszi fel a kérdést Orbán Viktor a Facebook-oldalán.  „Berlinben, Stockholmban, Bécsben és Párizsban romokban a közbiztonság. Migránsbandák tartják rettegésben az embereket. A robbantások, autós merényletek és gyilkosságok mindennapossá váltak. Londonban a minap százezren tüntettek a migráció ellen. A briteknek elegük van. Vissza akarják venni a hazájukat – sorolja az égető problémákat a kormányfő. – Magyarország eközben Európa egyik legbiztonságosabb országa lett. Sosem lehetünk elégedettek, de ami tény, az tény: az élet és vagyon elleni bűncselekmények mélyponton vannak. Az illegális migránsok száma nulla.”

Posztjában rámutat: „Egy hely van, ahol nem változott semmi, ez Brüsszel. A brüsszeli bürokraták még mindig menedzselni akarják a migrációt, ahelyett, hogy megállítanák. Aki nem áll be a sorba, azt zsarolják és büntetik. Magyarországot egymillió euróra, minden egyes nap. Vannak is olyan magyar pártok, amelyek engednének a zsarolásnak. A Tisza és a DK teljesítené Brüsszel követelését, és elfogadná a migrációs paktumot. Ezt nyíltan be is vallják. Szerintük meg lehet felelni a brüsszeli migrációs paktumnak. Akkor is, ha ezzel tönkretennék Magyarországot. Szerintünk pedig éppen ezért nem lehet. Nem lehet, mert a haza nem eladó, a jövő nem feláldozható, a magyar emberek biztonsága nem lehet alku tárgya” – húzza alá Orbán Viktor az erőszakba torkolló röszkei összecsapás 10. évfordulóján. A magyar kormány továbbra is ellenáll Brüsszelben, és megőrzi a migránsmentes Magyarországot!.

Ez jelentené az igazságosságot? – hazánk a páncél a csatában, de Brüsszel nem fizet

Ahhoz képest, hogy az uniós költségvetés mértékéhez képest (a 2025-ös büdzsében a kötelezettségvállalás mértéke 4791,1 millió euró, amiből 3203,9 millió euró a valós kifizetés – lásd bővebben a 2025. évi európai uniós költségvetés kiadásainál – a szerk.) elenyészők a határvédelmi kiadások. Magyarország évek óta fizeti annak az árát, hogy az EU külső határán biztosítsa az ellenőrzéseket. 

Orbán Viktor emiatt is írt nagyjából egy hete egy kemény hangvételű levelet Ursula von der Leyennek. A magyar kormányfő követelte az Európai Uniótól Magyarország határvédelmi költségeinek megtérítését, kiemelve, hogy az ország 2015 óta több mint egymillió illegális migráns belépését akadályozta meg, mégis napi egymillió eurós bírságot kap Brüsszeltől. „Magyarország az elmúlt tíz évben a Schengeni Térség jelentős határszakaszát védte, kizárólag a nemzeti költségvetésünkből finanszírozva. Magyarország ismételten kérte ezen kiadások megtérítését az Európai Bizottságtól. Azonban politikai vagy pénzügyi támogatás helyett Magyarország csak folyamatos kritikával találkozott, és példátlan, napi egymillió eurós pénzügyi bírság megfizetésére kötelezték” – hívta fel az Európai Bizottság elnökének figyelmét Orbán Viktor. 

A kormányfő szerint „2015 óta megelőztük több mint egymillió illegális migráns belépését az EU területére, köszönhetően a robusztus magyar határvédelmi rendszernek”. A levélben kifejti: Magyarország ugyanazt az elismerést és pénzügyi támogatást várja ezen eredményért, mint más tagállamok. Tavaly Európa határai mentén összesen 330 ezer illegális bevándorlót állítottak meg, és ebből 270 ezret a magyar–szerb határon.

Mi történt? – az ítéletről

Az Európai Bíróság honlapján fellelhető ítélet szerint az uniós törvényhozó testület 2020-ban először azt állapította meg, hogy „Magyarország nem tartotta be az uniós jog szabályait, többek között a nemzetközi védelem megadására és az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatoloncolására vonatkozó eljárásokra vonatkozóan. 

Ez, mármint az ítélet 

• a nemzetközi védelmi eljáráshoz való hozzáférés korlátozására
• a nemzetközi védelmet kérők tranzitzónákban való jogellenes fogva tartására,
• a kérelmük elutasítása elleni fellebbezésükről szóló végleges döntés meghozataláig a magyar területen való tartózkodáshoz való joguk figyelmen kívül hagyására, továbbá az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kiutasítására vonatkozott.”

Mivel az Európai Bíróság szerint hazánk azóta sem tett semmit azért, hogy a helyzet változzon, sőt Orbán Viktor véleményével ellentétben Brüsszel helyett pont mi vagyunk azok, akik gátolják az együttműködést a határvédelem, a migráció területén, sőt „szándékosan távol szeretnénk tartani magunkat az EU nemzetközi védelemre vonatkozó közös politikájától, és az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok eltávolítására vonatkozó szabályokat sem megfelelően alkalmazzuk”, 2024 nyarán az Európai Bíróság Magyarországot 200 millió euró egyszeri összeg és naponta egymillió euró késedelmi kamat megfizetésére kötelezte. 

A brutális kiadásokat már határozatban is rögzítették

Köztudott, a kormány a bírósági döntés ellenére határozottan érvényesíteni kívánja a határvédelemmel kapcsolatos igényeit Brüsszellel szemben. Egy évvel ezelőtt a Magyar Közlönyben megjelent egy kormányrendelet végrehajtási kérdésekről. Ebben a kormány a következő állításokat fektette le:

1. Magyarország az Európai Unió felé irányuló tömeges és ellenőrizetlen illegális bevándorlással szemben folyamatosan és hatékonyan védte az  Európai Unió külső és schengeni határait, biztosította a belső határellenőrzések nélküli schengeni térség zavartalan működését.
2. Brüsszel mintegy kétmilliárd euróval, azaz mintegy 800 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak, ugyanis Magyarország ennyit költött 2015 óta határvédelemre. Ezekhez a terhekhez az Európai Unió érdemben nem járult hozzá, és a határait védő Magyarországgal szolidaritást nem vállalt.
3. Magyarországgal szemben az Európai Unió intézményei éppen a határok hatékony védelme miatt indítottak politikai támadásokat és politikailag motivált jogi eljárásokat.

Hazánk 2015 óta védi az Európai Unió külső határait az illegális migrációval ellen. Több mint egymillió illegális belépési kísérletet akadályoztak meg a magyar rendőrök, és több mint kétmilliárd eurót költöttünk már az uniós és a magyar határ védelmére.