Csak most derült ki: Ursula von der Leyenék nem fizettek ki 250 milliárd forintot Magyarországnak, elképesztő az indok – nincs elég uniós pénz

A tavalyi pénzforgalmi hiányt 248 milliárd forinttal növelte, hogy az Európai Bizottság a közösségi büdzsé likviditáshiányára hivatkozva, az előírt határidőt nem tartva, ekkora összeget nem utalt át december utolsó napjaiban – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek. Hozzátette: ezek az összegek várhatóan január első felében érkeznek meg.

Csúszott az európai uniós kifizetés

Ezt a tárcavezető azért emelte ki, mert a lap rákérdezett, mi az oka, hogy hazánk több mint 5700 milliárd forintos hiánnyal zárta a tavalyi évet, jócskán túllépve mind az eredeti, mind a módosított költségvetési terveket. A kormány szerint a pénzforgalmi adatok alakulásában egyszeri, uniós kifizetési csúszás is szerepet játszott, a decemberi költekezés és az év végi számok így is látványos eltérést mutatnak a korábban kitűzött hiánycélokhoz képest.

Nagy Márton szerint transzparensen és a szokásoknak megfelelően szerdán publikálták az adatokat. Az államháztartás központi alrendszere tavaly 5738,7 milliárd forintos hiánnyal zárt. A miniszter arról is beszélt: a kormány elegendő tartalékkal rendelkezik ahhoz, hogy végrehajtsa és megvalósítsa vállalásait, és szükség esetén kivédje a nemzetközi pénzügyi támadásokat is.

Dől a pénz Magyarországra: tízmilliárd eurót ajánlottak a befektetők, egyből leverték a kamatokat

A magyar állam ismét jelentős nemzetközi érdeklődés mellett vont be forrásokat a piacról: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2026-os finanszírozási tervével összhangban összesen hárommilliárd euró értékben hajtott végre sikeres devizakötvény-kibocsátást. A tranzakció iránt kiemelkedő volt a befektetői érdeklődés, a benyújtott ajánlatok összértéke meghaladta a tízmilliárd eurót, vagyis a kibocsátás több mint háromszoros túljegyzés mellett zárult.

A lap erről is kérdezte Nagy Mártont, aki szerint ez azt jelenti, hogy az ÁKK a kiemelkedő keresletnek köszönhetően a tervezettnél, azaz az eredeti árindikációnál 30, illetve 25 bázisponttal tudott kedvezőbben árazni. Az erős érdeklődés okán tehát olcsóbban jutottunk forrásokhoz. A sikerességet alátámasztja az is, hogy komoly nemzetközi pénzügyi partnerek jelentkeztek, úgy mint például biztosítók, eszközkezelők, nyugdíjalapok, vagyonkezelők, bankok, állami intézmények, hedge fundok, több mint 25 országból a világ minden tájáról. Így például az Egyesült Államokból, Szingapúrból, Angliából vagy az EU országai közül megemlíthetem Franciaországot, Németországot vagy éppen Ausztriát. 

Arra kérdésre, hogy várható-e további kibocsátás, Nagy Márton azt mondta, a mostani, hárommilliárd eurós tranzakcióval már az év első napjaiban lefedték az évesen tervezett forrásbevonás közel felét, ami érdemi biztonságot ad a pénzügyek terén. Kiemelte, hogy Magyarország finanszírozása összességében zavartalan és biztosított, a kormány pedig megfelelő likviditással és tartalékokkal rendelkezik ahhoz, hogy kezelje és elhárítsa az esetleges pénzügyi támadásokat. A miniszter arra is kitért, hogy párhuzamosan zajlanak az egyeztetések az úgynevezett amerikai védőpajzs kialakításáról is, amely elsősorban pénzügyi támadások esetén jelenthet majd pluszvédelmet Magyarország számára.