Hiába lyukadt ki decemberben a magyar költségvetés, így is nyugodt lehet Nagy Márton
Decemberben 1668 milliárd forintos hiányt halmozott fel a központi költségvetés, ami évek óta a legmagasabb havi hiányadat – ez derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásról közölt előzetes adataiból. Ezzel a tavalyi pénzforgalmi deficit 5738 milliárdon állt meg, ami nagyjából 1600 milliárdos növekedés a magyar költségvetésben 2024 végéhez képest.
Magyar költségvetés: kétszer is módosított a kormány a hiánycélon, egyik sem sikerült
Eredetileg 4122 milliárd forintos pénzforgalmi hiány mellett tervezte meg a 2025-ös „békeköltségvetést” a kormány, amit aztán többször módosított a lassuló növekedésre hivatkozva:
- először 4774 milliárd forintra, majd
- novemberben 5055 milliárd forintra emelte.
Tehát a módosított hiánycélt is 700 milliárddal haladta meg a kormány 2025-ben. A hiánycél emelését november elején Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a vártnál lassabb GDP-növekedés és a kormány gazdaságot támogató intézkedéseivel magyarázta, egyúttal bejelentette, hogy a megemeli a 2025-ös és a 2026-os hiánycélt is. Mindkettő esetében az új célkitűzés a 2024. végi 4,9 százalékos hiányszint tartása, a GDP 5 százalékának megfelelő eredményszemléletű deficit lett.
Bár a végleges adatra márciusig várni kell, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón azt mondta, hogy a kormány várakozásainál valamivel kedvezőbb lehetett a tavalyi hiányadat.
Az államháztartás részletes jelentésére is várni kell még, de az elmúlt hónapok adatai alapján az látszik, hogy a költségvetés áfabefizetései rendben vannak. Júliusban írtunk róla, hogy lényegében megszűnt Magyarország egyik legnagyobb problémája, miután a vártnak megfelelően alakulnak egy ideje az áfabefizetések. Noha a gazdaság továbbra sincs kirobbanó formában, és a növekedés csak nagyon lassan akar felpörögni a gyatra külső kereslet következében, a belső fogyasztás helyreállása mégis egyre inkább érződik a költségvetés számaiban. Az áfabefizetések, amelyek 2023-ban gigantikus, 1000 milliárdos lyukat ütöttek a büdzsében, már az év első felében is a terv szerint alakultak, májusban pedig 461 milliárddal több érkezett be belőlük, mint egy évvel korábban.
A mostani hiányadat mögött inkább a vállalatok esetében elmaradó adóbefizetések, illetve a jövő évi költségvetés tehermentesítése állhat.
A 2026-os központi költségvetés 1600-1700 milliárd forint értékű pluszkiadással tervez a jövedelmi transzferek terén, tehát nem zárható ki, hogy a kormány több kiadást előrehozott 2025-re.
Egyébként ez nem teljesen szokatlan gyakorlat, a korábbi években is hasonló folyamatot láthattunk. Fontos rögzíteni, hogy az, hogy a pénzforgalmi deficit ilyen magas lett, nem feltételül jelenti, hogy az eredményszemléletű is. Tehát könnyen előfordulhat, hogy miközben a pénzforgalmi deficit soha nem volt ilyen magas, az eredményszemléletű csökkent a 2024-es 6,7 százalékos szinthez.
Jelentősen nőttek az állam bevételei 2025-ben
A Nemzetgazdasági Minisztérium a kiugró decemberi hiányt azzal magyarázta, hogy a 2025. évi pénzforgalmi hiányt 248 milliárd forinttal növelte, hogy az Európai Bizottság a közösségi büdzsé likviditáshiányára hivatkozva ekkora összeget nem utalt át december utolsó napjaiban, ezek az összegek várhatóan január első felében érkeznek meg.
Mindezt figyelembe véve a pénzforgalmi hiány 2025-ben a tervezettek szerint alakult
– írták a közleményben. Hozzáteszik:
- 2024-hez viszonyítva a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 8,0 százalékkal magasabban alakultak. Ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében 9,5 százalékos növekedés történt. Kamatkiadásokra a 2025. évben 4197,8 milliárd forint kifizetése történt meg, ami 584,7 milliárd forinttal magasabb a 2024-es teljesítésnél.
- Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatásokra fordított, összesen 2652,3 milliárd forint kifizetés 344,5 milliárd forinttal magasabb a 2024-es kiadásnál. A teljesítési adatok magasabb összege – többek között – a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjának szerződésből fakadó változásából, továbbá a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapból a víziközmű-szolgáltatók részére történt megnövekedett kifizetési igényekből adódik. A lakossági energia rezsivédelmi szolgáltatás esetében 2024-hez viszonyítva csaknem azonos éves támogatási igény mutatkozott a kifizetések során.
- Meghaladták a 2024-es összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is. December végéig – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 7300,6 milliárd forint, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 2916,3 milliárd forint kifizetése történt meg.
