Magyarország kőkemény figyelmeztetést küldött az EU-nak – ha elvesz tőle 10 milliárd eurót, a lengyelek rosszabbul járnak, mint az ukránok
Kőkemény figyelmeztetést küldött Bóka János az Európai Bizottságnak: a magyar uniós ügyekért felelős miniszter szerint, ha Brüsszel visszaköveteli a Magyarországnak korábban felszabadított mintegy tízmilliárd eurót (körülbelül 3900 milliárd forint), akkor jogilag akár Lengyelországtól is vissza kellene kérnie a nagyságrendileg 137 milliárd eurós (közel 53 000 milliárd forint) támogatást. Ezzel Bóka János rámutatott arra, hogy egy esetleges bírósági döntés nemcsak Magyarországot, hanem más tagállamokat is érinthet – legalábbis érintenie kellene.
Több mint két éve tart vissza az EU tízmilliárd eurót
Az Európai Bizottság még 2023 decemberében döntött úgy, hogy mintegy tízmilliárd euró uniós forrást felszabadít Magyarország számára. A pénzeket korábban a jogállamisági aggályok és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kritikák miatt fagyasztották be. A döntést több európai parlamenti képviselő is bírálta, politikai alkuként értékelve azt, különösen annak fényében, hogy az EU-nak kulcsfontosságú volt Orbán Viktor miniszterelnök támogatása az Ukrajnának szánt segélycsomag ügyében.
Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Capeta Tamara február 12-én azt javasolta, hogy a bíróság semmisítse meg a döntést. Indoklása szerint a bizottság idő előtt oldotta fel a forrásokat, még azelőtt, hogy a szükséges jogszabályi reformok ténylegesen hatályba léptek volna vagy alkalmazásba kerültek volna. Amennyiben a bíróság a következő hónapokban ezt az álláspontot követi, Magyarországnak vissza kellene fizetnie a támogatást. Orbán Viktor ezt az elképzelést korábban „abszurdnak” nevezte.
Lengyelország ugyanabba a kategóriába esik, mint Magyarország
Bóka János a Politicónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: a kormány szerint a bizottság döntése jogszerű volt, a főtanácsnoki véleményt pedig túlzónak tartják. A miniszter szerint azonban az ügy nem csak Magyarországról szól. Úgy véli,
ha a bíróság követi a szakvéleményt, akkor jogilag indokolttá válhat, hogy az Európai Bizottság a Lengyelországnak folyósított forrásokat is felülvizsgálja.
Lengyelország esetében 2024 februárjában mintegy 137 milliárd euró (közel 53 000 milliárd forint) befagyasztott uniós támogatást szabadított fel a bizottság Donald Tusk miniszterelnök kormánya számára, a tervezett igazságügyi reformok ígéretéért cserébe. Ezek a reformok azonban azóta elakadtak, miután Nawrocki Károly köztársasági elnök blokkolta a szükséges jogszabályokat, ami feszültséget okoz a lengyel politikai rendszerben és kérdéseket vet fel a források további sorsával kapcsolatban.
Magyarország jelenleg 90 milliárd eurós EU-s támogatást blokkol Ukrajnának, de ha valóban precedens lesz és tényleg visszavesznek ilyen módon tízmilliárd eurót Magyarországtól, akkor az biztosan nem marad annyiban. Hiszen Lengyelország hasonló körülmények között kapott 137 milliárd eurót, amit egy esetleges magyar ítélet fényében szintén elbukhat.
Bóka János szerint a lengyel példa azt mutatja, hogy az uniós források felszabadítása esetenként gyors és feltételes döntések mentén történik. Úgy fogalmazott:
Lengyelország viszonylag rövid, másfél oldalas cselekvési terv alapján jutott hozzá a támogatásokhoz, miközben a vállalt reformok végrehajtása még nem történt meg.
A miniszter ugyanakkor úgy véli, nem valószínű, hogy az Európai Unió Bírósága olyan ítéletet hozna, mely nehéz helyzetbe hozná Lengyelországot. Ennek ellenére jogi szakértők szerint az ügy precedensértékű lehet. Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy bár a magyar és a lengyel források befagyasztása eltérő jogi keretek között történt, egy esetleges bírósági döntés iránymutatást adhat arra nézve, miként kezelheti a bizottság a jövőben az uniós pénzek kifizetését.
Többen támogatják a magyar véleményt
Jacob Öberg, a Dél-dániai Egyetem uniós jogi professzora szerint erős jogi érvek szólnak amellett, hogy a lengyel források kifizetése is vitatható lehet, ha a bíróság a főtanácsnoki álláspontot követi. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem biztos, hogy a testület azonos következtetésre jut, mivel a két ország helyzete eltérő.
Hasonló álláspontot képvisel Pau Dermine, a Brüsszeli Szabadegyetem professzora is, aki szerint elméletben lehetnek következmények a lengyel esetre nézve, ugyanakkor a bíróság várhatóan elsősorban a magyar ügy konkrét körülményeit vizsgálja majd.
Brüsszel jelenleg további 18 milliárd euró kifizetését tartja vissza Magyarországtól, melyből 7,6 milliárd euró kohéziós forrás, 10,4 milliárd euró pedig a helyreállítási alap része.
Bóka János szerint az uniós források kérdése politikai dimenzióval is bír. Úgy látja, az Európai Bizottság bizonyos szakpolitikai területeken – például Ukrajna támogatása, az uniós csatlakozási folyamat előmozdítása, az orosz energiahordozóktól való leválás vagy a migrációs paktum végrehajtása – elvárja az igazodást a tagállamoktól a pénzügyi támogatásokért cserébe.
A miniszter azt is kifogásolta, hogy a bizottság a magyar választások közeledtével nem folytatott érdemi egyeztetéseket a források ügyében. Hozzátette: amennyiben a Fidesz nyeri a választást, mindkét félnek érdeke lesz, hogy tárgyalóasztalhoz üljön és megoldást találjon.
