Brutális bejelentés: példátlan EU-s csapás indult meg Magyarország ellen – az összes uniós pénzt visszavennék, amit eddig kifizettek
Az Európai Unió Bíróságának egyik főtanácsnoka szerint vissza kellene vonni azt a 10 milliárd euró (mintegy 3900 milliárd forint) értékű uniós forrásfelszabadítást, melyről az Európai Bizottság 2023 decemberében döntött Magyarország javára. Ez a jogi indítvány újból feléleszti Brüsszel és a magyar kormány közötti jogállamisági vitát, ami súlyos uniós pénzekbe kerül. A végső döntést az Európai Unió Bírósága várhatóan a következő hónapokban hozza meg.
A Politico beszámolója szerint Tamara Capeta főtanácsnok indítványában arra jutott, hogy a bizottság helytelenül alkalmazta saját jogállamisági feltételrendszerét, amikor feloldotta a korábban visszatartott támogatásokat. A forrásokat eredetileg – Brüsszel indoklása szerint – a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok miatt fagyasztották be. Korábban az Európai Parlament keresetet indított, mert álláspontja szerint a bizottság politikai megfontolásból döntött a pénzek felszabadításáról, közvetlenül egy olyan uniós csúcstalálkozó előtt, ahol a tagállamok Ukrajna támogatásáról tárgyaltak, és szükség volt a magyar miniszterelnök együttműködésére.
A főtanácsnok szerint a bizottság nem végzett megfelelő, átfogó értékelést a magyar Kúria függetlenségével, illetve az Alkotmánybíróság tagjainak kinevezésével kapcsolatos reformokról.
Emellett a luxembourgi testület közleménye szerint hiányos volt az indokolás és az átláthatóság is, a bizottság nem adott kellő magyarázatot a döntésére. Ugyanakkor a főtanácsnok nem osztotta az Európai Parlament azon állítását, hogy a bizottság visszaélt volna hatáskörével.
Milliárdos következménye lehet a döntésnek
Egy esetleges megsemmisítő ítélet súlyos pénzügyi következményekkel járhat. René Repasi német európai parlamenti képviselő szerint
ilyen esetben at Európai Bizottságnak vissza kellene kérnie az összeget Magyarországtól.
Ha ez nem történne meg, a jövőbeni kifizetésekből vonhatnák le a vitatott 10 milliárd eurót.
A mostani eljárás precedensértékű lehet abból a szempontból, hogy milyen mérlegelési mozgástere van a bizottságnak a jogállamisági feltételek teljesítésének megítélésében, különösen a közös rendelkezésekről szóló uniós szabályozás alkalmazásakor. A bizottság egy 2025. októberi meghallgatáson azzal érvelt:
- Budapest teljesítette az előre rögzített technikai mérföldköveket az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése terén,
- így jogi kötelessége volt a források felszabadítása.
A vita párhuzamosan zajlik egy másik, Magyarországot érintő kötelezettségszegési eljárással is. A csatolt, 2026. február 12-én közzétett sajtóközleményben Juliane Kokott főtanácsnok azt javasolta, hogy a bíróság állapítsa meg: Magyarország a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023-as törvény elfogadásával több ponton megsértette az uniós jogot. A főtanácsnok szerint a szabályozás aránytalanul korlátozhatja a szolgáltatásnyújtás és a tőke szabad mozgását, valamint sértheti az alapvető jogokat és az adatvédelmi előírásokat.
A magyar kormány álláspontja szerint a nemzeti szuverenitás és biztonság kérdése tagállami hatáskörbe tartozik,
és a külföldi befolyás elleni fellépés legitim cél. A bizottság viszont úgy véli, hogy a törvény rendelkezései túlterjeszkednek a szükséges és arányos mértéken.
A két ügy jogilag különálló, de politikailag és intézményi szempontból összefügg: mindkettő az uniós jogállamisági mechanizmusok alkalmazásának határait érinti. A végső döntéseket az Európai Unió Bírósága hozza meg, mely nincs kötve a főtanácsnok indítványához, de az esetek jelentős részében követi annak érvelését. Az ítéletek várhatóan a következő hónapokban születnek meg, és érdemben befolyásolhatják a Magyarország és az uniós intézmények közötti pénzügyi és jogi viták további alakulását.
Tavaly év elején már már 4 ezermilliárd uniós pénzt elköltött a kormány
A tavaly januári adatok szerint – minden ellenkező állítással szemben – Magyarország nem volt elzárva az uniós forrásoktól: a 2021–2027-es ciklusban elérhető 21,7 milliárd euróból (mintegy 8600 milliárd forint) 1,8 milliárd eurót már le is hívott, ami tagállami összevetésben a 11. helyet jelentette. 2023 decemberében ráadásul 12 milliárd eurónyi kohéziós forrást szabadított fel az Európai Bizottság – ezt akarják most visszahívni –, melyről Orbán Viktor akkor azt mondta, elegendő lehet két évre. A kormány kommunikációja szerint a pénz rendelkezésre állt,
a kihívást inkább az jelentette, hogy a projekteket és a kifizetéseket kell felgyorsítani annak érdekében, hogy Brüsszel utófinanszírozásban folyósítsa az összegeket.
2025 elejére több mint 4100 milliárd forint sorsáról született döntés, és közel 1900 milliárd forint előleget már ki is fizettek a kedvezményezetteknek. Ugyanakkor továbbra is mintegy 20 milliárd eurónyi forrás állt zárolás alatt különböző jogállamisági és egyéb feltételek teljesítéséhez kötve, ami jól mutatja, hogy a pénzek sorsa továbbra is erősen politikai és jogi viták tárgya Brüsszel és Budapest között.
