Új energiaóriás emelkedik fel, LNG-vel akarja elárasztani Magyarországot: már épül a vezeték – éppen akkora lesz, mint amin az orosz gáz jön
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÁtadták és várhatóan májusban üzembe is helyezik Horvátországban azt a gázvezetéket, amely egy nagyobb, a cseppfolyós földgáz (LNG) importját segítő projekt részeként jelentősen hozzájárulhat Magyarország gázbiztonságához. A Zabok és Lucko közötti föld alatti cső 36 kilométer hosszú, és most rácsatlakozott a Rogatec–Zabok nemzetközi gázvezetékre. A munkát a nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv támogatja.
Tágabbra nyílik az ajtó az LNG világpiacára
A terv, amelyet a horvát kormány tavaly januárban stratégiai fontosságúnak minősített, magában foglalja
- a Krk szigeti LNG-terminál már befejezett kapacitásbővítését,
- a megépített Zlobin–Bosiljevo vezetéket,
- valamint a Bosiljevo–Sziszek
- és a Kozarac–Sziszek vezetékeket.
A terminálbővítéshez a norvégiai Wartsila Gas Solutions 22,9 millió euróért szállította az LNG Hrvatska vállalatnak azt az átalakító modult, amelynek a 2025-ös telepítése révén a létesítmény kapacitása 2,9 milliárd köbméterről 6,1 milliárd köbméterre nőtt.
E növelés Magyarország számára is lehetővé teszi, hogy az eddiginél több, a kikötőbe cseppfolyós formában érkező gázt importáljon. Jelenleg egy évi 400 millió és egy évi 200 millió köbméteres importszerződése van a terminál igénybevételére az MVM-nek, de ezenfelül további, illetve más európai LNG-terminálokra rendelt LNG-megállapodásai is vannak.
A magyar–horvát interkonnektorig vezetnek a csövek
A Krk szigeti LNG-fogadó és -átalakító képesség bővítéséből adóan növelni kellett a létesítménytől kiinduló gázvezetékek kapacitását is. Első körben a Zlobin–Bosiljevo vezetékre került sor, majd a gáznak Bosiljevóból Magyarországra, illetve Szlovéniába való továbbszállítása következik.
A Magyarország felé haladó csövek éves kapacitása 3,5 milliárd köbméter lesz, éppen ennyi orosz gáz érkezik ma be Magyarországra Szerbia felől.
A horvátországi vezeték a Magyarország és Horvátország között meglévő – Városföld–Drávaszerdahely–Donji Miholjac–Slobodnica összeköttetés folytatása.
A most átadott Lucko–Zabok cső Szlovénia felé növeli a kapacitásokat a tervek szerint mintegy évi 1,5 milliárd köbméterrel. A négy horvátországi vezeték
- együtt összesen 216 kilométer hosszú,
- Horvátországot regionális energiaközponttá teszi,
- biztosítja az ország energiafüggetlenségét,
- folyamatosan ellátja a háztartásokat és a vállalkozásokat földgázzal,
- végül gázbiztonságot ad Horvátországban és más uniós országokban
Andrej Plenkovic horvát kormányfő múlt évi közlése szerint. A projekt részeként épülő gázvezetékeken hidrogént is lehet majd továbbítani.
Összeomlott az LNG-ellátás, itt a következménye
A Világgazdaság pénteken írta meg, hogy az LNG-árrobbanás 11 százalékkal megemeli a brit háztartások energiaszámláit, ezzel elsőként érte el a rezsit az európai kontinensen közvetlenül az Irán és Izrael között dúló háború hatása.
Az iráni háború júliustól 11 százalékkal drágítja meg a brit háztartások energiaszámláit, miután a világ cseppfolyósított földgáz-ellátásának (LNG) 20 százalékos kiesése a nagykereskedelmi árak megugrását okozta.
A Cornwall Insights piaci szakértői szerint a legfrissebb becslésük alapján az Egyesült Királyság júliustól szeptemberig érvényes árplafonja szerint a háztartások évente 1827 fontot fizetnének a gázért és áramért, ami emelkedés az április és június közötti 1641 fontos szinthez képest.
Ez átszámítva mintegy 800-850 ezer forintnak felel meg.
Az Egyesült Királyság árplafonja (price cap) korlátozza, hogy az energiaszolgáltatók mennyit számíthatnak fel, és ezt háromhavonta bírálja felül az Ofgem, a brit szabályozó hatóság.
Ezzel szemben Magyarországon jelenleg az éves rezsi átlagosan 250 ezer forint, ami leginkább az olcsó orosz energiaforrásoknak köszönhető, illetve az arra épített rezsicsökkentésnek.
Kezdődik: máris 11 százalékkal drágul a rezsi, Európa egyik legnagyobb országába üt be először – az LNG az oka mindennek
Rögtön érezteti hatását az Irán és Izrael-Amerika között dúló háború. Az európai kontinensen található háztartások energiaszámlái idén drasztikusan emelkedhetnek és ennek egyetlen egy felelőse van: a Hormuzi-szorosban rekedt szállítmányok.
