Magyar gazdaság: elkezdte felmérni az iráni háború okozta károkat az MNB, sűrűsödnek a sötét felhők
Úgy ahogy van felborította a makropályát az iráni háború és ismét nem a pozitív kockázatok érvényesülnek – ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön megjelent márciusi inflációs jelentéséből . Tavaly decemberben a jegybank közgazdászai azt jósolták, hogy idén 2,4 százalékos növekedés mellett 3,2 százalék lesz infláció. Ehhez képest márciusban már arra számítanak, hogy a fogyasztóiár-emelkedés átlagos üteme magasabb, 3,7 százalékos lesz, miközben a GDP-növekedés lassabb, 1,7 százalék. A magyar gazdaság kilátásain tehát rontott az MNB.
Magyar gazdaság: elkezdte felmérni az iráni háború hatásait az MNB, sűrűsödnek a sötét felhők
Az infláció februárban még 1,4 százalék volt, ami tízéves mélypontnak felelt meg, ráadásul az éves bázisú indexek lassulása az elmúlt évtizedek egyik legkisebb januári és februári átárazása mellett valósult meg 2026-ban. A dezinflációhoz legnagyobb mértékben az élelmiszerek és az üzemanyagok járultak hozzá.
Ugyanakkor az infláció, főképp az iráni konfliktus energiaárakra gyakorolt hatása következtében, márciustól emelkedni kezd
– állapítják meg a jegybank közgazdászai. Mindez egybecseng azzal, amit Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője mondott a Világgazdaságnak. A közgazdász szerint amit láttunk eddig, hogy globálisan csökkennek az élelmiszerárak, miután tavaly ősszel véget ért az élelmiszerár-emelkedési ciklus, annak
búcsút inthetünk.
A Hormuzi-szoroson keresztül jelenleg nem megy át az ammoníum-nitrát, ami a műtrágyagyártás fontos alapanyaga, emiatt egyre több ország, már Kína és Oroszország is letiltotta a műtrágyaexportot. Ebből nagyon gyorsan fog generálódni egy élelmiszerársokk a termelői árak oldalán. Az energiaársokk egy-két negyedév alatt begyűrűzhet, így már a nyáron kézzel fogható lesz a hatása.
Az MNB jelentése arra is rámutat, hogy a magasabb olajárak fogyasztói árakba való begyűrűzését átmenetileg tompítja az üzemanyagokra bevezetett védett ár hatása. Az előrejelzésük alappályája szerint az áremelkedés üteme növekszik az iráni konfliktus energiaárakra gyakorolt hatása következtében és 2026 harmadik negyedévétől a toleranciasáv fölé emelkedhet. Az infláció fenntartható módon a jegybank 3 százalékos céljára csak 2027 második felében térhet vissza. Az infláció összességében 2026-ban 3,8, 2027-ben 3,7, 2028-ban pedig 3,0 százalékon alakulhat éves átlagban.
Több forgatókönyve lehet az olajárak felrobbanásának
Az MNB szakértői külön foglalkoztak az iráni háború és az olajárak inflációs hatásaival. Február 28. óta zárva a Hormuzi-szoros, ahol a világ olaj- és LNG-készletének 20 százaléka halad át naponta. A konfliktus kezdete óta pedig már 400 millió tonna hordó esett ki a világpiacról, ami kezdi megközelíteni az 1973-as olajválság alatt kiesett mennyiséget. Hétfőn a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője erre hivatkozva azt állította, hogy az elmúlt évek legsúlyosabb válsága közeleg.
A jegybank arra hívta fel a figyelmet az inflációs jelentésben, hogy a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy az olajár tényleges pályája eltér a sokkhelyzetek kezdetén kialakuló határidős árak mintázatától. A múltbeli epizódok alapján az árak jellemzően kétféleképpen alakulnának:
- vagy rövid időre kiugranak, majd viszonylag gyorsan visszatérnek a sokk előtti szintek közelébe,
- vagy – ha a kínálati zavar tartósnak bizonyul – hosszabb időn keresztül magas szinten stabilizálódnak.
Számos geopolitikai esemény esetében az olajár reakciója átmeneti marad, és az árkiugrást viszonylag gyors korrekció követi. Azonban három olyan epizód is azonosítható, amikor az olajár nemcsak rövid távon ugrott meg, hanem több éven keresztül magas szinten maradt.
- Az első ilyen epizód az 1973-as olajválság volt, amikor az arab országok olajembargót vezettek be az Izraelt támogató államok ellen, és az olaj ára néhány hónap alatt mintegy háromszorosára emelkedett.
- A második tartós sokk az 1979-es iráni forradalomhoz kapcsolódik, amely jelentős kínálati kiesést okozott az egyik legnagyobb olajexportőr országban.
- A harmadik epizód az Arab tavasz és a 2011 februárjában kirobbanó líbiai polgárháború időszaka volt (2010–2012), amikor a líbiai kitermelés kiesése és a közel-keleti politikai instabilitás miatt az olaj ára több éven keresztül magas szinten maradt.
Ezek az esetek arra utalnak, hogy a tartós olajár-emelkedés jellemzően akkor alakul ki, amikor a geopolitikai sokk közvetlenül és tartósan érinti a globális kínálatot.
A történeti tapasztalatok alapján egyelőre nem egyértelmű, hogy a jelenlegi epizód tartós olajár-emelkedéshez vezet-e. Amennyiben a konfliktus nem eredményez jelentős és tartós fizikai kínálati kiesést, az olajár reakciója a korábbi geopolitikai sokkok többségéhez hasonlóan átmeneti is maradhat
– jegyzik meg, hozzátéve, hogy ha azonban a kitermelés vagy a globális energiaszállítás kulcsfontosságú útvonalai tartósan sérülnek, az a korábbi olajsokkokhoz hasonlóan tartósan magas árszint kialakulásához is vezethet.
Lassabb lesz az idei GDP-növekedés, mint várták decemberben
A magyar GDP 2025 negyedik negyedévében 0,8 százalékkal emelkedett, míg a tavalyi évben összességében 0,4 százalékos bővülést regisztráltak éves alapon. A hazai reálgazdaságot továbbra is kettősség jellemzi az MNB szerint: a GDP növekedését elsősorban a lakossági fogyasztás bővülése támogatja, miközben a beruházások és a nettó export fékezi.
A romló kilátásokat az MNB azzal magyarázza, hogy a geopolitikai feszültségek hatására a felvevőpiacaink növekedése a vártnál lassabb lehet. Ugyanakkor 2026 második felétől a termelésbe álló új feldolgozóipari kapacitások segíthetik a hazai exportot, és 2027-től kezdve újra nőhet az exportpiaci részesedésünk.
A hazai kivitel a 2025. évi stagnálás után idén 1,6 százalékkal bővülhet, majd 2027-ben már 5,2 százalékkal. A beruházások az elmúlt évek visszaesése után idén újra bővülhetnek, amit főként a lakossági beruházások élénkülése magyaráz.
A bruttó átlagkeresetek növekedése mérséklődött 2025 folyamán az előző évhez képest. A tavalyi évhez hasonlóan a 2026-os növekedés fő támasza is várhatóan a háztartások fogyasztása lesz. Az emelkedő reálbérek, valamint a háztartások jövedelmét növelő kormányzati intézkedések eredményeként a fogyasztás a teljes előrejelzési horizonton bővül. A megugró energiaárak felvevőpiacaink növekedését is mérséklik, azonban az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházási projektjei segítik az ipari export bővülését. A magyar GDP 2026-ban 1,7 százalékkal, 2027-ben 3,0 százalékkal, 2028-ban pedig 2,9 százalékkal emelkedhet.
Így alakul a folyó fizetési mérleg 2026-ban
A folyó fizetési mérleg egyenlege 2025-ben a GDP 1,3 százalékára mérséklődött, majd az idei átmeneti csökkenést követően újra többletet mutat. Az előzetes havi adatok alapján 2025-ben enyhén, a GDP 1,3 százalékára mérséklődött a folyó fizetési mérleg többlete, ami elsősorban a visszafogott exportnövekedéshez volt köthető. Ezzel szemben a kedvező cserearány-változás az ellentétes irányba hatott az év során.
2026 folyamán az energiaárak emelkedése és a belső kereslet élénkülése miatt bővülő import rontja a külkereskedelmi egyenleget. Ugyanakkor az év második felétől javuló kapacitáskihasználtság az export növekedését eredményezi. A két hatás eredőjeként a külső egyensúlyi pozíció 2026-ban romlik és átmenetileg enyhe deficitbe fordul. Az előrejelzési horizont végén – döntően a külkereskedelmi egyenleg fokozatos emelkedésének köszönhetően – a folyó fizetési mérleg többlete a GDP 1 százaléka körül alakul.
Gyorsan növekszik a hitelállomány
A jegybank közgazdászai arra is felhívják a figyelmet, hogy a háztartási hitelállomány gyorsan növekszik az előrejelzési horizonton. Az Otthon Start programban elérhető hitelösszeg és a jogosultak széles köre nagymértékű hitelkeresletet teremt a lakáshitelek iránt. Emellett további keresletélénkítő hatást gyakorol a közszolgálati otthontámogatási program.
Összességében a teljes pénzügyi közvetítőrendszer háztartási hitelállománya az Otthon Start program hatására 2026-ban 20 százalékkal emelkedik.
Az éves növekedési ütem 2027-ben és 2028-ban bár fokozatosan mérséklődik, de továbbra is 10 százalék felett marad. A beruházások várakozásuk szerint 2026-ban 2,3, 2027-ben 3,2, míg 2028-ban 2,7 százalékkal bővülhetnek. A beruházások idei növekedését elsősorban a lakossági beruházások élénkülése okozza, amit a háztartási hitelezéssel összhangban az Otthon Start program is támogat.
A vállalati beruházások helyreállása a vártnál lassabb lehet, így ezek 2027-től támogathatják érdemben a növekedést. A hazai vállalatokat a geopolitikai, kereskedelmi feszültségek, az alacsony kapacitáskihasználtság és a gyenge kereslet miatt visszafogott beruházási aktivitás jellemezte az elmúlt időszakban. Az iráni fegyveres konfliktus nyomán növekvő bizonytalanság a beruházások további elhalasztására ösztönözheti a vállalatokat. De a vállalati hitelállomány már legalább növekedhet idén.
Öt százalék körül lehet idén a költségvetés egyenlege
A költségvetés 2025. évi egyenlege az 5 százalékos GDP-arányos célnál kedvezőbben alakult. Az előzetes pénzügyi számlaadatok alapján a kormányzati szektor eredményszemléletű egyenlege 2025-ben 4,7 százalékos hiányt mutatott a GDP arányában, amely a 2025. decemberi inflációs jelentésben publikált 4,7–5,0 százalékos előrejelzési sáv alján alakult.
A jegybank előrejelzése szerint főként az újonnan bejelentett költségvetési intézkedések következtében 2026-ban emelkedhet a költségvetési deficit, majd 2027-től ismét mérséklődő pályára állhat.
Az előzetes adatok alapján a bruttó államadósság 2025 végén a GDP 74,7 százalékára nőtt, ami 1,2 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A jegybanki előrejelzés szerint a GDP-arányos bruttó államadósság 2026-ban átmenetileg tovább emelkedhet, majd 2028 végére 74 százalék közelébe csökkenhet.
