Varga Mihály megmentette a forintot: hiába ijesztett ránk az iráni háború, a magyar deviza túlélte a vérfürdőt
Nehéz heteken van túl a forint, ám amennyire ránk ijjesztett március első napjaiban, olyannyira állta a sarat az utóbbi időben. A hazai deviza árfolyammozgása mögött egyértelműen az iráni háború áll, amely rég látott kihívás elé állítja a világgazdaságot. A Hormuzi-szoros lezárása következtében naponta mintegy 20 millió hordó kőolaj esik ki a világpiacról, ami nagyságrendileg mintegy háromszorsa a 70-es évek nagy olajválsága alatt tapasztalt mennyiségnek. Ez akkora sokkot jelent a kínálati oldalon, hogy már a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője is megnyomta a vészcsengőt. Fatih Birol hétfőn azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválsága fenyeget. Ami alaposan feladja a leckét a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) és személyesen Varga Mihálynak.
Varga Mihály megmentette a forintot: hiába ijjesztett ránk az iráni háború, a magyar deviza túlélte a vérfürdőt
Ezek után nem csoda, hogy a forint óriási nyomás alá került, március 9-én, aznap, amikor az európai piacon mérvadó Brent ára először átlépte a 100 dolláros küszöböt, ismét 400 euró árfolyamszintig gyengült. A magyar deviza gyengülése mögötti másik ok a dollár erősödése, és a feltörekvő piaci tőkekivonás, azonban ez sem magyaráz meg mindent, ugyanis kifejezetten magyar specifikus vonása. Magyarország ugyanis lényegében egy az egyben energiaimportra szorul, emiatt a forint minden energiaársokkra nagyon érzékenyen reagál. Elég csak felidézni a 2022-es energiaválságot, amikor a Északi Áramlat felrobbantását követő gázárrobbanás után a jegybank csak rendkívüli kamatemeléssel tudta elhárítani a forint tartós leértékelődését, hogy kisebb árfolyamválság alakuljon ki.
Mindezek ellenére a forint az utóbbi két hétben meglepően stabilnak mutatkozik: március 12. óta beragadt a 388 és 393 közötti árfolyamsávba és ami ennél is lényegesebb, és már együttmozog a régiós devizákkal.
Varga Mihály, az MNB elnöke, a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülését követően, amelyben a jegybank tartotta a kamatszintet, beszélt a forint mozgásáról. A jegybankelnök azt elismerte, hogy 15 forintnál nagyobb mozgást láttunk az árfolyamban az iráni háború kitörését követően, ennek ellenére szerinte a jegybanki alapkamat
hatott és működött.
Emellett az élet az MNB óvatosságát igazolta. Februárban közel másfél év után először csökkentette az alapkamatot a jegybank, ám hangsúlyozták, hogy ezt nem jelenti a kamatcsökkentési ciklus elindítását. Az MNB tehát tartotta magát a tavaly decemberi kommunikációjához, amelyben adatvezérelt üzemmódot ígért, é azt, hogy mindig a beérkező adatok fényében hozza meg a monetáris tanács a döntését.
Jobb a helyzet a 2022-es energiaválsághoz képest
Varga arról is beszélt a kamatdöntést követően, hogy a mostani helyzet jobb, mint a 2022-es nagy sokk idején, amikor az energiaárrobbanás óriási károkat okozott a magyra gazdaságnak. Szeirnte magyar gazdaság fundamentumai ma erősebbek, mint 2022 elején. Ezt azzal magyarázta, hogy
- az infláció a toleranciasávban van, februárban 1,4 százalék volt, ami közel 10 éves mélypotnak felel meg,
- a reálkamat pozitív, szemben a négy évvel ezelőtti negatív relálkamathoz képest,
- soha nem volt még ekkora a devizatartalék, 20 milliárd euróval haladja meg a befektetők által elvárt szintet,
- a gázimport árfolyamkockázata kisebb, volt egy jelentős alkalmazkodás a magas gázárakhoz,
- a költségvetés nem olyan expanzív, mint 2022-ben a covidot követően.
Ezek a tényezők összességében eredményezték azt, hogy a forint viszonylag gyorsan túlélte a mostani pénzpiaci zavarokat, amiben segíthetet az is, hogy a 2022-es leckéből tanulva devipiaci likviditást biztosítottak az energiacégeknek.
Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a magyar alapkamat még mindig nagyon magas, ez az egyik döntő magyarázata annak, hogy miért állja az ütéseket a forint. Míg Magyarország 6,25 százalék az alapkamat, addig Lengyelországban 3,75, Csehországban 3,5 százalék, egyedül Romániában magasabb, 6,5 százalék. Azaz hiába csökkent az alapkamat, a régiós és nagy jegybankok (EKB,FED) viszonylatában továbbra is magasnak számít a magyar kamatprémium, ami védelmet biztosít a forintnak.
Elemző: kitisztult a piac az iráni háború után
"Köszönik szépen a befektetők, ezzel a kamatszinttel elvannak. Az újdonság varázsa elmúlt" – ezt mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy volt egy jelentős forint melletti pozíció, ami az iráni háború után kitisztult a magas kamatszint pedig kellő stabilitást ad magyar devizának. Mindez azt mutatja az elemző szerint, hogy továbra is szükség van magas kamatokra. Ugyanakkor azt is hozzátette, mielőtt kitört volna az iráni háború, eleve azzal számolt, hogy a választások miatt lesz egy újrapozícionálás és március végére 390 körül lesz a forint árfolyama az euróval szemben.
Az, hogy most itt járunk, az én forgatókönyveimben nem meglepő. Nyilván ehhez kellett a közel-keleti konfliktus, ami nélkül jóval erősebb lenne a forint
– fogalmazott Virovácz Péter, hozzáfűzte, hogy szépen-lassan ráfordulunk arra, hogy megint a politikára és a választásra figyelnek majd befektetők. Szerinte kicsit a senk földjén vagyunk, majd csak a választás fogja kizökkenteni ebből az állapotából a forintot, ezért megjósolhatatlan, hogy a választások után merre mozdul majd a hazai deviza. "Bármelyik irányba is leng ki az árfolyam, két-három után elül a por, utána visszatérünk majd egyensúlyi szintekhez" – mondta az ING Bank elemzője, aki szerint 380 és 390 között lehet a forint egyensúlyi szintje.
A nyárra gyűrűzhet be az iráni háború inflációs hatása
Az MNB kedden közzétette a márciusi inflációs jelentésének sarokszámait, amiből az derül ki, hogy ismét emelkedő inflációt vár a jegybank. Míg tavaly decemberben az idei éves átlagos inflációt 3,2 százalékra becsülte, ezt feljebb tolta 3,7 százalékra, eközben a GDP-növekedést lerontotta 1,7 százalékra.
Virovácz Péter szerint azt amit láttunk eddig, hogy globálisan csökkennek az élelmszerárak, miután véget ért a tavaly ősszel az élelmiszeráremelkedési-ciklus, annak búcsút inthetünk.
A Hormuzi-szoros keresztül jelenleg nem megy át az ammoníum-nitrát, ami műtrágyagyártás fonto alapanyaga, emiatt egyre több ország, már Kína és Oroszország is letiltotta a műtrágya-exportot. Ebből nagyon gyorsan fog generálódni egy élelmiszerársokk a temelői árak oldalán.
Az enegiaársokk egy-két negyedév alatt begyűrűzhet, így már a nyáron kézzel fogható lesz a hatása
– emelte ki az elemző, hozztéve, hogy az élelmiszerek és a tartós, féltartós fogyasztási cikkek drágulhatnak elsősorban. Az MNB csütörtökön teszi közzé a márciusi inflációs jelentését, amiből pontosan kiderülhet, hogy milyen inflációs pályát vázol fel a kövektező hónapokban.
