Varga Mihály megmentette a forintot: hiába ijesztett ránk az iráni háború, a magyar deviza túlélte a vérfürdőt
Nehéz heteken van túl a forint, ám amennyire ránk ijjesztett március első napjaiban, olyannyira állta a sarat az utóbbi időben. A hazai deviza árfolyammozgása mögött egyértelműen az iráni háború áll, amely rég látott kihívás elé állítja a világgazdaságot. A Hormuzi-szoros lezárása következtében naponta mintegy 20 millió hordó kőolaj esik ki a világpiacról, ami nagyságrendileg mintegy háromszorsa a 70-es évek nagy olajválsága alatt tapasztalt mennyiségnek. Ez akkora sokkot jelent a kínálati oldalon, hogy már a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője is megnyomta a vészcsengőt. Fatih Birol hétfőn azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválsága fenyeget. Ami alaposan feladja a leckét a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) és személyesen Varga Mihálynak.
Varga Mihály megmentette a forintot: hiába ijesztett ránk az iráni háború, a magyar deviza túlélte a vérfürdőt
Ezek után nem csoda, hogy a forint óriási nyomás alá került, március 9-én, aznap, amikor az európai piacon mérvadó Brent ára először átlépte a 100 dolláros küszöböt, ismét 400 euró árfolyamszintig gyengült. A magyar deviza gyengülése mögötti másik ok a dollár erősödése, és a feltörekvő piaci tőkekivonás, azonban ez sem magyaráz meg mindent, ugyanis kifejezetten magyar specifikus vonás. Magyarország ugyanis lényegében egy az egyben energiaimportra szorul, emiatt a forint minden energiaársokkra nagyon érzékenyen reagál. Elég csak felidézni a 2022-es energiaválságot, amikor a Északi Áramlat felrobbantását követő gázárrobbanás után a jegybank csak rendkívüli kamatemeléssel tudta elhárítani a forint tartós leértékelődését, hogy kisebb árfolyamválság alakuljon ki.
Mindezek ellenére a forint az utóbbi két hétben meglepően stabilnak mutatkozik: március 12. óta beragadt a 388 és 393 közötti árfolyamsávba és ami ennél is lényegesebb, már együtt mozog a régiós devizákkal.
Varga Mihály, az MNB elnöke, a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülését követően, amelyben a jegybank tartotta a kamatszintet, beszélt a forint mozgásáról. A jegybankelnök azt elismerte, hogy 15 forintnál nagyobb mozgást láttunk az árfolyamban az iráni háború kitörését követően, ennek ellenére szerinte a jegybanki alapkamat
hatott és működött.
Emellett az élet az MNB óvatosságát igazolta. Februárban közel másfél év után először csökkentette az alapkamatot a jegybank, ám hangsúlyozták, hogy ezt nem jelenti a kamatcsökkentési ciklus elindítását. Az MNB tehát tartotta magát a tavaly decemberi kommunikációjához, amelyben adatvezérelt üzemmódot ígért, és azt, hogy mindig a beérkező adatok fényében hozza meg a monetáris tanács a döntését.
Jobb a helyzet a 2022-es energiaválsághoz képest
Varga arról is beszélt a kamatdöntést követően, hogy a mostani helyzet jobb, mint a 2022-es nagy sokk idején, amikor az energiaárrobbanás óriási károkat okozott a magyar gazdaságnak. Szerinte magyar gazdaság fundamentumai ma erősebbek, mint 2022 elején. Ezt azzal magyarázta, hogy
- az infláció a toleranciasávban van, februárban 1,4 százalék volt, ami közel 10 éves mélypontnak felel meg,
- a reálkamat pozitív, szemben a négy évvel ezelőtti negatív reálkamathoz képest,
- soha nem volt még ekkora a devizatartalék, 20 milliárd euróval haladja meg a befektetők által elvárt szintet,
- a gázimport árfolyamkockázata kisebb, volt egy jelentős alkalmazkodás a magas gázárakhoz,
- a költségvetés nem olyan expanzív, mint 2022-ben a Covidot követően.
Ezek a tényezők összességében eredményezték azt, hogy a forint viszonylag gyorsan túlélte a mostani pénzpiaci zavarokat, amiben segíthetett az is, hogy a 2022-es leckéből tanulva devizapiaci likviditást biztosítottak az energiacégeknek.
Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a magyar alapkamat még mindig nagyon magas, ez az egyik döntő magyarázata annak, hogy miért állja az ütéseket a forint. Míg Magyarországon 6,25 százalék az alapkamat, addig Lengyelországban 3,75, Csehországban 3,5 százalék, egyedül Romániában magasabb, 6,5 százalék. Azaz hiába csökkent az alapkamat, a régiós és nagy jegybankok (EKB, FED) viszonylatában továbbra is magasnak számít a magyar kamatprémium, ami védelmet biztosít a forintnak.
Elemző: kitisztult a piac az iráni háború után
„Köszönik szépen a befektetők, ezzel a kamatszinttel elvannak. Az újdonság varázsa elmúlt” – ezt mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy volt egy jelentős forint melletti pozíció, ami az iráni háború után kitisztult a magas kamatszint pedig kellő stabilitást ad a magyar devizának. Mindez azt mutatja az elemző szerint, hogy továbbra is szükség van magas kamatokra. Ugyanakkor azt is hozzátette, mielőtt kitört volna az iráni háború, eleve azzal számolt, hogy a választások miatt lesz egy újrapozicionálás és március végére 390 körül lesz a forint árfolyama az euróval szemben.
Az, hogy most itt járunk, az én forgatókönyveimben nem meglepő. Nyilván ehhez kellett a közel-keleti konfliktus, ami nélkül jóval erősebb lenne a forint
– fogalmazott Virovácz Péter, hozzáfűzte, hogy szépen, lassan ráfordulunk arra, hogy megint a politikára és a választásra figyelnek majd befektetők. Szerinte kicsit a senki földjén vagyunk, majd csak a választás fogja kizökkenteni ebből az állapotából a forintot, ezért megjósolhatatlan, hogy a választások után merre mozdul majd a hazai deviza. „Bármelyik irányba is leng ki az árfolyam, két-három után elül a por, utána visszatérünk majd egyensúlyi szintekhez” – mondta az ING Bank elemzője, aki szerint 380 és 390 között lehet a forint egyensúlyi szintje.
A nyárra gyűrűzhet be az iráni háború inflációs hatása
Az MNB kedden közzétette a márciusi inflációs jelentésének sarokszámait, amiből az derül ki, hogy ismét emelkedő inflációt vár a jegybank. Míg tavaly decemberben az idei éves átlagos inflációt 3,2 százalékra becsülte, ezt feljebb tolta 3,7 százalékra, eközben a GDP-növekedést lerontotta 1,7 százalékra.
Virovácz Péter szerint azt, amit láttunk eddig, hogy globálisan csökkennek az élelmiszerárak, miután véget ért tavaly ősszel az élelmiszerár-emelkedési ciklus, annak búcsút inthetünk.
A Hormuzi-szoroson keresztül jelenleg nem megy át az ammoníum-nitrát, ami a műtrágyagyártás fontos alapanyaga, emiatt egyre több ország, már Kína és Oroszország is letiltotta a műtrágyaexportot. Ebből nagyon gyorsan fog generálódni egy élelmiszerársokk a termelői árak oldalán.
Az energiaársokk egy-két negyedév alatt begyűrűzhet, így már a nyáron kézzel fogható lesz a hatása
– emelte ki az elemző, hozzátéve, hogy az élelmiszerek és a tartós, féltartós fogyasztási cikkek drágulhatnak elsősorban. Az MNB csütörtökön teszi közzé a márciusi inflációs jelentését, amiből pontosan kiderülhet, hogy milyen inflációs pályát vázol fel a következő hónapokban.
