Rendkívüli: mégse tiltják be az orosz olajat Európában, Ursula von der Leyenék meggondolták magukat – a Barátság vezeték az egyik oka
Az EU elhalasztja az orosz olaj betiltására irányuló javaslatát az iráni háború, az árrobbanás és a Barátság-vezeték körüli vita miatt – jelentette az Euronews kedden délután.
A lap cikke az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság döntését idézi. Ez arról szól, hogy elhalasztották az orosz olajimport végleges betiltására irányuló, egyébként nagy érdeklődéssel várt törvényjavaslat bemutatását.
Ennek egyik oka az iráni háború és az ennek nyomán kirobbant energiaválság, ami továbbra is sokkolja a piacokat és tartósan 100 dollár (most éppen a 99 dolláros sávban mozog) fölé lökte a Brent nyersolaj hordónkénti árát.
Orosz olaj: mégse tiltják be Európában, Ursula von der Leyenék meggondolták magukat
Csakhogy a javaslat elhalasztásának további okai is vannak. Az Euronews külön kitért rá, hogy az orosz olaj kitiltásának elnapolása éppen akkor következett be, amikor az orosz olajat csővezetéken még vásárló Magyarországgal és Szlovákiával súlyos feszültség alakult ki.
Ennek oka, hogy január 27-től Ukrajna nem biztosítja az orosz olaj szállítását különböző technikai körülményekre hivatkozva, de erről semmiféle bizonyítékot nem mutatott be, sőt, egyetlen vizsgálóbizottságot sem enged az érintett szivattyúállomás közelébe:
- sem a magyart,
- sem a szlovákot,
- sem az uniósat.
Ami most történt, nagy fordulat, mivel az orosz olaj betiltását rögzítő jogszabály benyújtását április 15-ig ígérték a REPowerEU ütemterv részeként. A REPowerEU keretében egyébként már betiltották az orosz gázimportot: az LNG-t 2026 végéig, a vezetékes gázt pedig 2027 őszéig.
Az orosz olaj betiltásának időpontját most tehát törölték az Európai Bizottság naptárából.
„Nem tudok új dátummal szolgálni” – közölte kedden Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság energiaügyi szóvivője. Ugyanakkor rögtön hozzátette, hogy szeretne mindenkit megnyugtatni, hogy továbbra is elkötelezettek a javaslat benyújtása mellett.
Az Euronews tudósításában hangsúlyos, hogy a remélt, de teljesen váratlan halasztásnál az Irán elleni amerikai-izraeli csapások nyomtak a leginkább latba, amelyek felforgatták az energiapiacokat, és a Hormuzi-szoros blokádjához vezettek. Ez az a stratégiai útvonalat, amely a globális kőolaj- és cseppfolyósítottföldgáz- (LNG) forgalom egyötödét bonyolította naponta.
Hétfőn Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy „eredményes megbeszéléseket” folytat Iránnal a háború lezárása érdekében. Igaz, ezt a fejleményt Teherán azonnal cáfolta. Mindenesetre Trump szavai segítettek abban, hogy a Brent olaj ára hordónként 112 dollárról 102 dollárra csökkenjen.
Visszatérve a mostani uniós döntésre: ez ugyancsak indokolt volt, hiszen a kifejezetten ideges és hektikus piacok megnyugtatása érdekében Amerika már jóval korábban enyhítette az orosz olajra vonatkozó szankciókat, és engedélyezte, hogy tengeri útvonalról Moszkva értékesíthessen nyersanyagot.
Ami némiképp furcsa, hogy ezen az európai szövetségesek meglehetősen felháborodtak, most viszont ők is az orosz olajjal szembeni puhulás irányába tettek lépést. Igaz,
az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy az időzítés megváltoztatása nem jelent politikai irányváltást.
„A javaslatot be fogjuk nyújtani” – mondta Itkonen, majd idézte Ursula von der Leyent, aki korábban figyelmeztetett: az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz való visszatérés az ukrajnai háború lezárása után „stratégiai hiba” lenne.
Magyar-szlovák részsiker az orosz olaj kitiltásának elhalasztása
Az Euronews külön kitért arra, hogy az eddigi gyakorlat szerint az EU a hagyományos szankciós rendszer keretében tiltotta be az orosz olajat, amit félévente, egyhangúlag kellett megújítani. Magyarország és Szlovákia ez alól határozatlan idejű mentességet élvez, ami lehetővé teszi számukra az orosz olaj vásárlását. Ennek oka egyszerű: ennek a két országnak nincs tengeri kapcsolata, ezért csak csővezetéken tud hozzájutni a létfontosságú energiaforráshoz.
Ugyanakkor az orosz olaj totális betiltásának terve finoman szólva is jogászkodás, a joggal való visszaélés volt az EU részéről.
Azt ugyanis kereskedelmi jogi kérdésnek minősítették, amelynek eldöntéséhez csak minősített többség szükséges.
Magyarország és Szlovákia éppen emiatt a trükközés miatt jogi lépéseket helyezett kilátásba, valamint arra az esetre is, ha az orosz olaj elvágására vonatkozó javaslat továbbhalad. A lap emlékeztetett rá, hogy a két ország kiélezett vitában áll Ukrajnával a Barátság-vezeték miatt, amely olcsó orosz nyersolajat szállít ukrán területen keresztül Közép-Európába.
Kijev állítása szerint az infrastruktúrát Moszkva január végén súlyosan megrongálta, és a tranzit újraindítása előtt meg kell javítani. Budapest és Pozsony azonban vitatja ezt az érvelést, miután bizonyítékai vannak rá, hogy a kőolajvezetéket szándékosan, politikai okokból állították le az április 12-i magyarországi választások miatt. A lassan két hónapja tartó olajblokád ugyanis akár nehéz helyzetbe is hozhatná a regnáló kormányt.
Miután Zelenszkij elnök nem tett lépéseket a megoldás felé, Magyarország válaszreakcióként blokkolja Ukrajna 90 milliárd eurós hadikölcsönét, Szlovákia pedig levágta Ukrajnát a vészhelyzeti áramszolgáltatásról. Mind Orbán Viktor, mind Robert Fico kilátásba helyzte, hogy további retorziók érhetik az ukrán felet, ha nem indítja újra az orosz olaj szállítását.
