Most fog igazán meglepődni Kapitány István: már a fejlett Nyugaton is árrésstopokkal küzdenek a brutális üzemanyag-drágulás ellen
Egyre nagyobb nyomást helyez az üzemanyag-drágulás az európai kormányokra, akik különböző eszközökkel próbálnak beavatkozni az üzemanyagpiacon.
Most fog igazán meglepődni Kapitány István: már a fejlett nyugaton is árrésstopokkal küzdenek az üzemanyag-drágulás ellen
Markus Marterbauer, Ausztria szociáldemokrata pénzügyminisztere és négy uniós kollégája felszólította az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy európai szintű nyereségadó lehetőségét a magas üzemanyagárak fényében – írja a Die Presse. A levelet, amelyet a pénzügyminisztérium szombat reggel küldött az APA hírügynökségnek, Marterbauer, valamint német, spanyol, portugál és olasz kollégái írták alá.
Tekintettel a jelenlegi piaci torzulásokra és költségvetési megszorításokra, az Európai Bizottságnak mielőbb ki kell dolgoznia egy EU-szerte érvényes, szilárd jogi alapokon nyugvó illetékrendszert
– áll a levélben. Az EU pénzügyminiszterei úgy vélik, hogy ezt az intézkedést a 27 uniós tagállamban a magas üzemanyagárak elleni nemzeti kezdeményezések mellett kellene elfogadni. Azt állítják, hogy az iráni háború okozta magas olajárak jelentős terhet rónak Európa gazdaságára és polgáraira.
„Fontos biztosítani, hogy ez a teher igazságosan oszoljon el” – állítják, az energiacégek vitatott váratlan profitjára összpontosítva.
Február 28-án tört ki az iráni háború, amelyben a perzsa állam az amerikaiak és izraeliek támadására válaszul lezárta a Hormuzi-szorost, ahol a világ olaj- és LNG-kereskedelmének egyötöde halad át naponta. Pontosabban haladna, a lezárás óta több száz millió hordó esett ki a világpiacról, ami folyamatosan felfelé nyomja az olajárakat. Március 9. óta lényegében folyamatosan 100 dollár fölött van a Brent ára, emiatt múlt héten a Nemzetközi Energiaügynökség is megkongatta a vészharangot, hogy Európa az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválsága elé nézhet a következő hónapokban.
Magyarország árplafonnal küzd
Március 10. óta Magyarországon védett üzemanyagárak vannak, ennek köszönhető, hogy
- a benzin 595 forintba,
- a gázolaj 615 forintba kerül literenként.
A kormányzati intézkedés azonban nem mindenkinek nyerte el a tetszését. Kapitány István, a Tisza Párt gazdaságiminiszter-jelöltje, aki a Shellnél volt 37 évig felelős pozícióban, pár hete egy eseményen amellett érvelt, hogy kevesebb állami beavatkozásra van szükség, helyette szabadjára kellene engedni a piaci folyamatokat. Egészen pontosan úgy fogalmazott:
Egyszerűbbé kell tenni az állam működését, sokkal kevesebb beavatkozásra van szükség, sokkal kevesebb különadóra van szükség, sokkal kevesebb árstopra, árrésstopra.
Ezt azonban aligha lehet másképp értelmezni, mint hogy nem ért egyet a rezsicsökkentéssel, az árrésstopokkal, illetve védett üzemanyagárakkal sem, tehát miniszterként vélhetően kivezetné őket. Márpedig ez jelentős drágulást jelentene a magyaroknak: mivel a benzin piaci ára 690 forint, a gázolajé pedig 784 forint, a benzinért literenként 95 forinttal, a gázolajért 169 forinttal kellene többet fizetni, ha nem lennének a védett árak.
Ehhez képest Kapitány István kiváló ütemérzékkel akar megszüntetni mindenfajta állami beavatkozást a tiszás energiaterv keretében, ami órási megszorítást jelentene minden magyar családra. Az üzemanyagárak pedig bőven ezer forint fölé emelkednének.
Csütörtökön az is kiderült, hogy Kapitány István mellett az Európai Bizottságnak sem tetszenek a védett üzemanyagárak. A bizottság alelnöke levélben szólította fel Magyarország kormányát az intézkedés felfüggesztésére, amit azonban a kormány elutasított.
Ausztriában csütörtök óta árrésstop van érvényben
Kapitány István téved, ugyanis lehet, hogy az önszabályozó piac híve, de ma már alig akad olyan ország az EU-ban, ahol ne próbálnák meg valamilyen állami beavatkozással megvédeni az embereket a drágulástól.
Ugyanakkor nem csak a kevésbé fejlett, illetve lesajnált kelet-európai országok tesznek drasztikus lépéseket:
április 2-án, csütörtökön lépett életbe az osztrák kormány intézkedése, amely csökkenti az üzemanyag-kereskedők árrését. Tehát éppen azt teszi, amit Kapitány István ellenez.
Nyugati szomszédunknál már mindenhol 2 euró fölött van a benzin és a gázolaj ára, ezért akármennyire gazdag ország Ausztria, a szlovén oldalon már megjelent a benzinturizmus, ahol korábban 100-150 forinttal volt olcsóbb a benzin vagy a gázolaj literje. Így a mostani tervek szerint az ásványolajadót literenként öt centtel csökkenthetik, miközben a finomítók és benzinkutak profitmarzsát korlátozhatják. A kormány célja, hogy megakadályozza a vállalatokat abban, hogy aránytalanul profitáljanak a válságból, és hogy az árakat kordában tartsa. Ezért arra számít, hogy az üzemanyag ára literenként körülbelül tíz centtel csökken ezen intézkedések kombinációjának eredményeként.
Az osztrák kormánynak régóta csípi a szemét, hogy milyen magas árréssel dolgoznak egyes kereskedők. Markus Marterbauer osztrák pénzügyminiszter tavaly decemberben egy sor intézkedést javasolt, hogy a kormány leküzdje az inflációt, amelyben szerinte több olyan elem is van, ami nem indokolt. Sőt, Marterbauer kijelentette:
Valami itt bűzlik, és úgy tűnik, egyesek a saját zsebüket tömik.
A miniszter kifakadásának oka nem más, mint a csökkenő olajárak voltak, amelyek nem tükröződtek az üzemanyagárakban. Tehát az osztrákok is látják azt, hogy a piac sokszor extraprofitra tesz szert a magasabb inflációs közegben, és kihasználja a helyzeti előnyét.
