BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Csak a kormányváltásra vártak a multik? Beindulhatnak a pláza- és boltépítések Magyarországon, ugrásra kész a Lidl – reménykedik a 18 ezres vidéki város

Gyökeres változást jelentene a kiskereskedelemben egyetlen döntés. Felmerült a plázastop eltörlése és úgy tűnik, ugrásra készek a német multik. A kereskedelmi szövetség mr asztalhoz ült a leeindő Tisza-kormány illetékes minisztereivel.

Május 13-án találkozom a Lidl képviselőivel. Bízom benne, hogy a kormány eltörli a plázastop törvényt, és ennek köszönhetően városunkban is üzletet nyithatnak. Nem vagyok babonás, de remélem, hogy a 13-a ezúttal szerencsét hoz! – erről posztolt néhány napja Százhalombatta polgármestere.

pláza, lidl, bolt, bevásárlóközpont
Pláza- és boltépítések áraszthatják el Magyarországot / Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Vezér Mihály posztja az úgy nevezett plázastop törvény esetleges eltörlése miatt különösen is figyelemfelkeltő. Ha valóban van ilyen szándéka a május elején felálló Tisza-kormánynak, az valóban azonnal teret adhat a multiknak, így a Lidlnek is, hogy elárasszák új boltokkal és bevásárlóközpontokkal a magyar településeket.

Pláza- és boltépítések áraszthatják el Magyarországot?

Először is érdemes feleleveníteni, hogy mi is az a plázastop. A Plázastop-törvény 2012. január 1. napjától 2015. január 1. napjáig volt hatályos, majd 2015. február 1. napján lépett hatályba az új „Plázastop-törvény”.

A boltnyitás engedélyezéséhez ez alapján külön folyamat szükséges. Erre az úgynevezett plázastop miatt van szükség, amely alól a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal adhat felmentést. Ők az illetékes szakhatóság a nagyobb kereskedelmi építmények építéséhez, bővítéséhez.

Ennek lényege, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi ingatlanoknál az építés, az átalakítás és minden nem építésiengedély-köteles változtatás (felújítás) is szakhatósági jóváhagyáshoz kötött.

A rendelkezésnek éppen az volt a célja, hogy kontrollálni lehessen a jellemzően külföldi nemzetközi érdekeltségek terjeszkedését a kiskereskedelemben a hazai, egyértelműen versenyhátrányban lévő szereplők védelme érdekében is. Ha ez a fék kikerül a rendszerből, Vezér Mihány, a 18 ezres Százhalombatta élén valóban joggal feltételezi, hogy

új lendületet kapnak a német diszkontok boltépítései.

Hogy valóban van-e ilyen Tisza-terv a fiókban, az egyelőre nem ismert. Mindenesetre tény, hogy az előző kormányzattal meglehetősen fasírtban lévő – különösen a kiskereskedelmi különadó miatt – Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) már megkezdte az egyeztetést Magyar Péterékkel.

Máris egymásra találtak a boltok és a Tisza-kormány

Az OKSZ az új kormány illetékes minisztereivel a kiskereskedelmet érintő egyes kiemelt problémákról tárgyalt, állítása szerint

  1. a fogyasztás érdemi növekedése
  2. és a hazai beszállítók helyzetének javulása érdekében.

Az OKSZ még azt is hozzátette, hogy üdvözli a felálló új kormányzat versenybarát hozzáállását. A megbeszéléseken jelezték, hogy a szervezet tagjai számára kiemelten fontos az infláció alacsony szinten tartása, a magyar beszállítók lehetőségeinek növelése, valamint egy egészséges, versenyalapú értéklánc fejlesztése. Az OKSZ kiemelt témaként kezelte a piackonform szabályozási környezet megteremtését.

Ebbe pedig a plázastop lazítása is egyértelműen beletartozhat.

A tárgyaláson részt vett Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára, Kapitány István leendő gazdasági miniszter és Kármán András pénzügyminiszterjelölt. Az OKSZ meggyőződése, hogy a tisztább piaci folyamatok mellett a kiskereskedelem az eddigieknél nagyobb mértékben tud hozzájárulni a hazai hozzáadott érték, a beruházások, a GDP, végül a jólét növekedéséhez.

Kezdeményezték a teljes vertikumot (élelmiszer termelők, -feldolgozók, kiskereskedők) átfogó, szélesebb körű egyeztetések megindítását.

Az OKSZ tagvállalati között megtalálhatók a magyar tulajdonú vállalkozások, mint a nemzetközi láncok magyarországi leányvállalatai. Ezek bevétele meghaladja az 5 ezer milliárd forintot, és a teljes kiskereskedelmi forgalom körülbelül egyharmada, ezen belül a teljes napicikk kereskedelem közel 50 százaléka a tagvállalatok üzleteiben, áruházaiban realizálódik.

A hat, nemzetközi háttérrel rendelkező kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, Lidl, PENNY, Spar, Tesco ) 2024-ben (az utolsó minden szereplő által lezárt üzleti évben) 710 milliárd forint adót fizetett be a költségvetésbe és 50 ezernél is több magyar embert foglalkoztat. Vagyis jelentős érdekérvényesítési képességgel bírnak.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.