Európai Ügyészség: „pici szuverenitás," nagy baj – a görögök és a szlovákok már most bánhatják
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMinap jelentette be Magyar Péter miniszterelnök brüsszeli tárgyalásai után tartott sajtótájékoztatóján, hogy Magyarország hivatalosan is kezdeményezi csatlakozását az Európai Ügyészséghez (EPPO). A kormányfő ezt a korrupcióellenes fordulat részeként mutatta be, és egyértelműen összekapcsolta az uniós források hazahozatalával. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor kormánya a csatlakozást nem támogatta. Álláspontjuk szerint az Európai Ügyészséghez való csatlakozással a tagállamok a büntetőjogi hatáskörük egy részét adnák át az EU-nak, vagyis az egyik legfontosabb állami jogosítvány korlátozását vállalnák.
A Fidesz-kormány azt is állította, hogy az EPPO központosított rendszere bonyolíthatja és ronthatja a büntetőeljárások hatékonyságát, miközben Magyarország csatlakozás nélkül is képes fellépni az uniós pénzeket érintő bűncselekmények ellen. Ezzel szemben Magyar Péter 2024. október 13-án közzétett videójában azt állította:
Egy nagyon pici szuverenitásról le kellene mondani ahhoz, hogy egyébként a magyar emberek megkaphassák ezeket az uniós forrásokat.
Nem kellett sokat várni, hogy kiderüljön, mely állításnak van relevanciája. Görögország példája ugyanis éppen azt a dilemmát mutatja, amelyre Orbánék korábban hivatkoztak: mi történik akkor, ha az uniós ügyészség és a nemzeti igazságszolgáltatás hatáskörei ütköznek? Görögország már az új uniós intézmény felállításakor csatlakozott az Európai Ügyészséghez. A szervezet pedig jelenleg több, uniós agrártámogatásokkal kapcsolatos görög ügyben is vizsgálódik. Az eljárás során az EPPO 11 görög képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte egy állítólagos mezőgazdasági támogatási csalási ügyben, amely a görög Opekepe kifizetőügynökséghez kapcsolódik.
Túlterjeszkedő Európai Ügyészség
Georgiosz Szanidasz, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott ügyésze egy görög portálon megjelent írásában tisztázza a hatáskörök és a nemzeti szuverenitás határait, miután a görög közéletben súlyos vitákat váltott ki az Európai Ügyészség vezetőjének ténykedése. A volt legfőbb ügyész szerint Laura Codruta Kövesi, az EPPO főügyésze „beavatkozik” a görög jogrendbe, és olyan javaslatokat, illetve nyilatkozatokat tesz, amelyek szerinte kívül esnek a hatáskörén.
Szanidasz azt állítja, hogy Kövesi fellépése a görög igazságszolgáltatási rendszerben „elfogadhatatlan” és joghatóságon kívüli, különösen a görög delegált európai ügyészek mandátumának meghosszabbítása, valamint a miniszteri felelősséget és parlamenti mentelmi jogot érintő ügyek kapcsán. Mondanivalója azért is kiemelendő, mert nem egy pozícióját féltő ügyész véleménye, hanem egy mai napig köztiszteletben álló, nyugalmazott legfőbb ügyész állításairól van szó. Írásában leszögezte:
Kövesi meggondolatlan javaslatokkal és kijelentésekkel avatkozik be a görög jogrendbe, amelyek kívül esnek a hatáskörén.
A vita kirobbanását megelőzően Laura Codruta Kövesi levélben fordult az Európai Bizottsághoz az Európai Unió költségvetésének védelmét szolgáló általános feltételrendszerrel kapcsolatban (ami az európai források felfüggesztéséhez vezethet), kiemelve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások és szubvenciók odaítélésével kapcsolatos görög jogszabályokat, és azzal vádolta a görög hatóságokat, hogy akadályozzák az európai ügyészek munkáját.
Szlovákia a következő
Ez ráadásul nem egyedi eset, mert Kövesi a napokban Szlovákiával kapcsolatban is levélben fordult az Európai Bizottsághoz, kifogásolva a Szlovákiában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások és szubvenciók odaítélésével kapcsolatos közelmúltbeli jogszabályi változásokat. Vagyis konkrétan egy szuverén tagállam jogalkotásába avatkozik be. Görögország után tehát az Európai Ügyészség egy olyan mechanizmus aktiválását kéri, amely Szlovákiának nyújtott európai források felfüggesztéséhez vezethet.
Görögország példája figyelmeztetés lehet Magyarországnak
Vagyis a szlovákiai és a görögországi konfliktus most éppen azt a magyarországi szuverenitási vitát teszi kézzelfoghatóvá, amely a választási kampány idején tört felszínre. Emlékeztetőül: Magyar Péter szerint az Európai Ügyészséghez való csatlakozás csak egy pici szuverenitásról való lemondást jelent az uniós pénzekért cserébe. Orbán Viktor korábbi álláspontja szerint viszont ugyanez a lépés súlyos szuverenitási kockázat. Most a görög és szlovák példa pedig egyértelmű választ adhat arra, kinek lehetett igaza. Athénban és Pozsonyban ugyanis már nem elvi vita zajlik, hanem konkrét hatásköri konfliktus az EPPO és a nemzeti igazságszolgáltatás között, amely pontosan megmutatja, hogy az Európai Ügyészség lényegében az Európai Bizottság furkósbotja.
