Nagy Elekék már leadták a Pénzügyminisztériumnak, hogyan tudják elképzelni a visszatérő katát – öt irányt is felvázoltak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szakmai vitaanyagot készített a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) lehetséges újraszabályozásáról, amelyet megküldött a Pénzügyminisztériumnak. A dokumentum – amelyet a területi kamarák véleményének figyelembevételével állítottak össze – nem egyszerűen a régi rendszer visszaállítását sürgeti, hanem öt különböző szabályozási irányt vázol fel.
Az első és legóvatosabb javaslat a jelenlegi rendszer megőrzése volna kis B2B-nyitással: az éves keret tíz-húsz százalékáig vállalkozások felé is ki lehetne állítani számlát, miközben az alapstruktúra – havi 50 ezer forintos tételes adó, 18 milliós éves bevételi keret, fogyasztói fókusz – nem változna.
A második javaslat a 2013-as eredeti kata visszahozatala a forint azóta bekövetkezett, kb. 80 százalékos értékvesztésével arányosan korrigált összegekkel: havi 100 ezer forintos adóval, 12 milliós éves kerettel, és újra megnyíló lehetőséggel a vállalatok felé való számlázásra.
Ehhez szükség lenne a bújtatott munkaviszonyt kizáró részletszabályokra is, amelyek a korábbiaknál nehezebben legyenek megkerülhetők.
A harmadik alternatíva – amelyet még 2022-ben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Music Hungary közösen dolgozott ki – differenciált, több tételes rendszert javasol: eltérő adóterhet vetne ki a sok ügyféllel, illetve az egy-két megrendelővel dolgozó katásokra, és fenntartaná a főállású és mellékállású vállalkozók közötti különbségtételt.
A negyedik irány a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete és az MKIK közös elgondolása: a vállalkozások felé kiállított számlákat különadóval terhelnék. Az MKOE szerint ezt az adót maga a katás vállalkozó fizetné (15 százalék), az MKIK javaslata szerint viszont a megrendelő vállalkozásra hárulna a teher – kb. 18 százalékos mértékben –, így a kisadózónak nem keletkezne plusz adminisztrációja.
A kamara ezen belül is több alternatívát dolgoz ki: egyes változatokban a különadó TB-ellátási alapot is teremtene, ami a jelenlegi rendszer egyik legkritikusabb hiányosságát orvosolná. Az ötödik javaslat egy úgynevezett szociális kata, amely a rászoruló, nehéz munkaerőpiaci helyzetű vállalkozók számára nyújtana kapaszkodót: évi hat millió forintos kereten belül érhető el, az első három millióra csak az alacsony tételes adó vonatkozna, afölött 15 százalékos különadó lépne életbe.
Mikor és hogyan térhetne vissza kata?
A kamara szerint egy végleges, adatalapú elemzésen nyugvó rendszer kidolgozására és bevezetésére reális határidő 2028. január 1. lenne. 2027-re a javaslatok valamelyikét átmeneti megoldásként lehetne bevezetni, amely egyszerre enyhítene az égető problémákon, és lehetőséget adna a végleges modell tesztelésére.
Az anyag kitér arra is, hogy a digitális gazdaságban dolgozók – online szabadúszók, platformmunkások, digitális nomádok – speciális helyzetét a mostani javaslatok csak részben fedik le. Ezért az MKIK külön kutatást és konzultációt javasol a modern önfoglalkoztatási formák adózási kérdéseinek hosszú távú rendezésére.
Az MKIK hat visszaélési csatornát azonosított
A kata 2013-ban azzal a céllal indult, hogy a legkisebb, jellemzően saját munkájukból élő mikrovállalkozóknak egyszerű és olcsó adózási formát kínáljon. A kisadózók száma 2022-re elérte a 440-450 ezret. Az MKIK szerint a 2022-es szigorítás szakmailag indokolt lépés volt, de túlságosan drasztikusra sikerült: sok valódi mikrovállalkozót szorított ki, akik nem visszaélési céllal, hanem jogszerűen katáztak.
Az MKIK hat visszaélési csatornát azonosított, amelyek a korábbi rendszerben jellemzően megjelentek. A legsúlyosabb a munkabér katás számlázássá alakítása volt: a tényleges munkavállalók formálisan egyéni vállalkozóként számláztak ugyanannak a megbízónak, miközben gazdasági tartalmát tekintve munkaviszony jellegű függésben dolgoztak.
Az állam így a kb. 40 százalékos adóék helyett csupán 5–10 százalékos közterhet szedett be.
Emellett elterjedt a nyereség- és osztalékkivétel katás költségszámlán keresztül, a fel nem használt katás keretek ismerősi körben való „értékesítése", a fiktív vagy túlértékelt szolgáltatási számlázás, a versenysemlegesség sérülése – azaz a szabályosan működő vállalkozások piaci hátrányba kerülése – valamint a társadalombiztosítási rendszer hosszú távú torzulása.
Vitézy Dávid sürgős bejelentést tett a Budapest–Belgrád vasútvonalról: Kapitány Istvánnal közösen a kínai kormányhoz fordul
A parlament hétfői ülésén Vitézy Dávid közlekedési miniszter kijelentette: a Budapest és Belgrád között kiépített vasútvonalon jelenleg nem adottak az utasok szállításához szükséges feltételek. Az ügy nemcsak műszaki, hanem pénzügyi és átláthatósági kérdéseket is felvet.
