Vendégmunkást a magyarral szembeállítani drága baklövés lesz, figyelmeztetnek a szakértők – mások egyáltalán nem így csinálják
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÉrzelmekre építeni gazdaságpolitikát más, mint lehetőségekre, és időnként kártékonyan félrevezető. Forró témáról, az új kormány vendégmunkásokra lecsapó sürgős intézkedéséről rendezett kerekasztal-beszélgetést a WHC, Közép-Európa egyik legnagyobb HR-szolgáltatója, és a véleményekből az rajzolódik ki: rossz irányba indult a június 5-i, vitákat gerjesztő szigorítás. Maga a vita egyidős Magyar Péter megjelenésével a politikában, de most igazán felforrt a levegő, és megjelennek az első károk is.
„Az új szabályozások miatt egyre gyakrabban merül fel a külföldi munkaerő kiváltásának lehetősége” – írja Van élet a vendégmunka után? című közleményében a szervező. Csakhogy a valóság jóval összetettebb.
A hazai munkaerő-tartalékok jelentős lehetőségeket rejtenek, ugyanakkor önmagukban nem képesek teljes mértékben pótolni a vendégmunkások szerepét.
Mivel keringő tévhitek kavarják az érzelmeket, a szakértők véleményéről szóló beszámoló előtt, mindjárt az elején érdemes leszögezni: vendégmunkás és bevándorló nem ugyanaz.
- Az előző dolgozni jön, az utóbbi letelepedni.
- A vendégmunkásokból annyi marad végleg, amennyit a fogadó ország megenged.
- A bevándorlók az európai tapasztalatok szerint szinte mind maradnak, akkor is, ha nem dolgoznak, és még akkor is, ha deportálási végzés van ellenük.
A vendégmunkásokkal szembeni érzelmeket részben az korbácsolja fel, hogy összekeverik őket a bevándorlókkal, de vannak egyéb tévhitek is. Lássuk, mit mondtak a szakértők.
Vendégmunkások a magyar munkaerőpiacon: még az se igaz, hogy olcsóbbak
A HR-szektor szakmai kerekasztal-beszélgetésén azt a kulcskérdést járták körbe: vajon képes-e a diákmunka hatékonyan pótolni a szigorítások miatt kieső munkaerőt.
A résztvevők rámutattak egy másik tévhitre. A tapasztalat az, hogy a külföldiek nem azért jelennek meg a magyar munkaerőpiacon, mert olcsóbbak lennének a hazai dolgozóknál – sőt, alkalmazásuk sok esetben magasabb költséggel jár.
A vállalatok döntése mögött elsősorban a megfelelő létszám biztosításának kényszere áll, különösen a termelő szektorokban. Ez azért fontos, mert a szigorítás mögötti indoklásban az szerepel – és a politikusok gyakran emlegetik –, hogy az olcsó külföldiek kiszorítják a drágábban alkalmazható magyarokat.
Ha a létszám nincs meg, mert a kiszorított külföldi helyére nem akad magyar, az megszűnő termelést jelent. Nem létező munkahelyek pedig se munkát nem adnak, se terméket. A vákuum, ha vákuummal veszik körül, üres marad.
Magyar Péter nekiment a Master Goodnak: „Nem kétszázezres fizetést kellene adni a magyaroknak, ne fenyegessenek!”
Nem hátrál meg a kormány a vendégmunkások foglalkoztatásának szigorítása ügyében, sőt a miniszterelnök nyíltan bírálta a Master Goodot, miután a baromfiipari vállalat jelezte: külföldi munkaerő nélkül akár leállíthatja a tervezett, 120 milliárd forintos beruházását. Magyar Péter szerint a cég az elmúlt években jelentős állami támogatásokat kapott, miközben a bérek emelése helyett vendégmunkások alkalmazására építené a növekedését.
Nincsen több százezres hazai munkaerő-tartalék
A gyakorlatban nem létezik a politikusi indoklásokban gyakran emlegetett magyar több százezres inaktív munkaerő-tartalék, annak a gyors bevonása nem reális forgatókönyv a szakértők szerint. Az okok a következők:
- Az érintettek jelentős része egészségügyi, szociális vagy földrajzi okokból nem mobilizálható,
- sok esetben hosszú távú rehabilitációra vagy átképzésre lenne szükség ahhoz, hogy stabil munkavállalóvá váljanak.
- Ezzel párhuzamosan a kedvezőtlen demográfiai folyamatok is fokozzák a kihívásokat: ma már több ember lép ki a munkaerőpiacról nyugdíjazás miatt, mint ahány fiatal belép oda.
Szerk.: Ha a termelés azért nem valósul meg – mint a Master Good konfliktusa mutatja –, mert csak hosszabb távra lenne hozzá hazai munkaerő, a vendégmunkás-kitiltó jószándék halottnak a csók. A tervezett konkrét termelés nem valósul meg most, és jó eséllyel akkor se, mire már lenne rehabilitált-átképzett munkaerő. Ha a sorrend nem stimmel, az ugrás a sötétbe.
Ugyanakkor van tartalék munkaerő-potenciál, csak nem biztos, hogy ugyanarra
A szakértők szerint léteznek olyan alternatív hazai munkavállalói csoportok, amelyek számottevő potenciált rejtenek.
- A magyar diákok,
- nyugdíjasok,
- kisgyermekes szülők
- és külföldi diákok
mind olyan célcsoportok, amelyek megfelelő munkakörökben és megfelelő feltételek mellett jelentős segítséget nyújthatnak a vállalatoknak. (Szerk.: közülük a külföldi diákok azonban, ha az érzelmeket felkorbácsolják – amint történik –, szintén könnyen célkeresztbe kerülhetnek.)
A közlemény emlékeztet: évente mintegy 200 ezer diák és 40 ezer nyugdíjas dolgozik szövetkezeti formában Magyarországon. Eközben a nyugdíjas foglalkoztatás aránya még mindig elmarad számos nyugat-európai országétól. Emellett közel 50 ezer külföldi diák tanul jelenleg Magyarországon, akik közül sokan örömmel dolgoznának.
Téves beállítás, hogy külföldi és magyar munkavállaló között kell választani – a munkaerőpiac nem így működik
A magyar munkaerőpiac jövője nem a vagy-vagy megoldásokban rejlik
– húzta alá Kiss Nikolett, a WHC Csoport régióvezetője.
A szakember rámutatott: nem a külföldi munkaerő vagy a hazai tartalékok között kell választani. Ehelyett az egyensúlyt kell megtalálni, amelyben
- a diákok,
- nyugdíjasok,
- kismamák,
- külföldi diákok
- és a külföldi munkavállalók
egymást kiegészítve járulnak hozzá a gazdaság működéséhez.
A valódi versenyelőnyt azok a vállalatok szerzik meg, amelyek nyitottak az új megoldásokra, képesek alkalmazkodni, és mernek kilépni a megszokott keretek közül.
Az előrejelzések szerint a külföldi munkaerő továbbra is nélkülözhetetlen része marad a magyar gazdaságnak (szerk.: ha hagyják), ugyanakkor egyre fontosabb szerepet kapnak majd a diákok, nyugdíjasok, kisgyermekes szülők és külföldi diákok is. A fenntartható megoldást várhatóan nem egyetlen forrás, hanem ezeknek a munkaerőpiaci csoportoknak az együttes alkalmazása jelentheti a vállalatok növekvő rugalmassága és innovációs képessége mellett (szerk.: ha hagyják) – vonta le a konklúziót a szakember.
Filippinó esettanulmány
A kormányzati szigorítást főleg a Fülöp-szigetekről érkező munkavállalókra hegyezték ki.
A filippinók beáramlása 2024-ben gyorsult fel, a sajtó figyelmét is felkeltve. Pont egybeesett Magyar Péter megjelenésével a politikai porondon, és felhasználásukat a kampányban az őket – és révükön a Fidesz-kormányt – ostorozó Facebook-posztok és kommentárok indokolhatták. Ezekből természetesen levonandók a mesterséges intelligenciával generáltak, de feltételezhető, hogy nem MI is sok lehetett köztük, ha legsürgősebb intézkedései közé illesztette a szigorítást a friss Tisza-kormány.
A beáramlás tényéhez ugyanakkor, ha a fenti szakértői véleményektől eltekintenénk is, hozzá kell fűzni két fontos dolgot.
- Ha felgyorsult is a filippinók beáramlása, más EU-tagországokban nagyságrendileg nagyobb közösségeik élnek, mint Magyarországon: a spanyolok, franciák, olaszok százezrekben mérnek, és ettől nincs messze Németország sem.
- A beáramlás nem Magyarországra gyorsult fel, hanem Közép-Európába, és hozzátehetjük a németeket. A folyamatban legerősebben érintett országok a magyarokon kívül Csehország, Horvátország – és Ausztria. Ha pedig valahol a magyar munkaerő kiszorulásától lehet tartani miattuk, akkor az nem Magyarország, hanem Ausztria, ahol gyakorlatilag százezrekre számítanak.
A Daily Tribune írta, igaz, még 2024 végén: „A Cseh Köztársaság jelentősen megnövelte a Fülöp-szigeteki munkavállalók számára fenntartott kvótáját: az éves keretszámot 5500-ról 10 300-ra emelte, elsősorban az egészségügyön kívüli munkakörök esetében. Horvátország eközben gondozók és szállodai dolgozók előtt készül megnyitni a munkaerőpiacát, míg Ausztria az elkövetkező években akár 200 ezer munkavállalóra is igényt tarthat.
Magyarországon egyébként a Magyar Péter-féle beavatkozást megelőzően, 2024–2025-ben nem lazították, hanem szigorították a szabályokat.
A 2025-ös kvótát az 51/2024. (XII. 23.) NGM rendelet rögzítette, amely szerint a vendégmunkás- és foglalkoztatási célú új tartózkodási engedélyek együttes száma legfeljebb 35 ezer lehet, és ez idén sem változott.
Orbán Viktor korábbi kormányfő az év végén közölte: az EU-ban sehol nem olyan alacsony a külföldi munkavállalók aránya, mint nálunk: mindössze 2,8 százalék. A választás előtt azonban a közösségimédia-kampányoldalak megteltek a vendégmunkásokat ostorozó kommentárokkal, a kormányváltók pedig gyors intézkedéssel reagáltak.
