Még évtizedekig szükség lesz gázerőművekre

Szerda reggel megawattóránként 70 euró fölé ugrott a hónapok óta dráguló földgáz ára az Európában meghatározó hollandiai tőzsdén az egy héttel ezelőtti 50 euróról, míg az áram – a gázéval együtt mozgó – jegyzése történelmi csúcsra szökött a magyarországi HUPX-en. 

A hazai áramár már háromszor akkora, mint egy éve volt. Ha az év végéig ilyen magasak maradnak a kereskedésben, akkor Magyarország idei teljes villamosenergia-felhasználása kétmilliárd euróval kerülhet többe a tavalyinál

 – reagált a hírre Balogh József energiapiaci szakértő a VG-nek. Balogh József ráadásul nem is tartja indokoltnak az extra árakat a hazai és a balkáni kereslet-kínálat alakulásából kiindulva, magyarázatként inkább a németországi atom- és szenes erőművek erőltetett bezárására mutatott rá. A németországi áram ugyanis nem lett zöldebb, most szeptemberben például szinte semmi nem hajtotta az ország szélerőműveit, a magas gázárak mellett viszont többet termeltek a németországi lignites erőművek, mint az elmúlt években. 

Ha valóban a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése volt a cél, akkor éppen az atomerőműveket kellett volna hagyni termelni.

Az elhibázott német energiapolitika hatása érződik Magyarországon és az egész földrészen is az európai helyi árampiacok összekapcsolásán (Market Coupling) keresztül: amikor a leálló szélerőművek miatt drágul Németországban az áram, drágul az egész EU-ban is, de hiába fúj a szél a Németországban 

– magyarázza Balogh József –, nem esnek a jegyzések a HUPX-en. Fokozza a bajt, hogy tavasz óta pénzügyi spekulánsok vásárolják fel a szén-dioxid-kibocsátási kvótákat, amelyek ára emiatt a januári 30 euróról mára 60 euróra ugrott. Ennek hatására belendültek az európai gázüzemű erőművek, hiszen mivel ezek a szeneseknél kevésbé károsítják a környezetet, azoknál érdemben kevesebb kvótát is kötelesek vásárolni. 

Mivel pedig a nyáron folyamatosan működtek, kevesebb gáz jutott az európai föld alatti tárolókba. Éppen ekkortól érkezett kevesebb gáz Oroszországból is, így kialakulhatott egy olyan piaci helyzet, amelyben Európa az Északi Áramlat 2.-n várható többletgáztól reméli a megoldást. 

A Gazprom augusztus vége óta már egyáltalán nem tölti a németországi Rehden és Katharina föld alatti tárolókat, de kevesebbet küld az ausztriai Haidachba, valamint a hollandiai Bergermeerbe és a szintén német Jemgumba is. A magyarországi betárolás szintén lassúbb a tavalyinál, és bár ez ellátásbiztonsági szempontból nem okoz problémát, a kínálat nyilvánvalóan szűkül.

Márpedig az európai és a hazai piacnak a villamos energia iránti igény kielégítése mellett a megújulók miatti áramingadozások kiegyenlítése céljából is tartósan és egyre több gázra lesz szüksége. Erre kedden Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese is felhívta a figyelmet, miután az európai a GasNaturally szervezet vezetőivel tárgyalt. Jelezte, hogy a tavalyi hazai áramtermelés 28,1 százalékát  gázerőművek adták. A hivatal honlapja szerint most júniusban az arány már csak 20,9 százalékos volt. A vizsgált hónapban a primerenergia-termelés éves összevetésben 2,6 százalékkal lett nagyobb, ehhez a fosszilis alapú létesítmények csökkenő, a nukleáris és a megújulók emelkedő mértékben járultak hozzá.