KÜLFÖLDI LAPSZEMLE

Financial Times
A lap értesülése szerint a Budapesti Értéktőzsdén tapasztalható likviditáshiány miatt egyes vállalatok a BÉT-ről való kivonulást fontolgatják. A brit üzleti körök lapja emlékeztet arra, hogy 1996--98 között a BÉT az egyik legpezsgőbb és legjobban irányított értékpapírpiac volt a reformországok tőzsdéi között. Ám ez év januárjában a részvényforgalom naponta átlagosan 22 millió dollár volt, a tavaly januárinak a fele. A befektetők lanyha érdeklődése miatt a legtöbb részvény alulértékelt. Miközben alig hallani új vállalatok bevezetéséről, a befektetési bankárok vállalati kivonulásokról suttognak. Egyes nagyvállalatoknak elegük van e kicsiny piacból. Kivonulhatnak és megjelenhetnek a Nasdaqon, Londonban vagy a frankfurti tőzsdén -- idézte a lap az egyik budapesti befektetési alap menedzserét.
A BÉT likviditáshiányának okait a cikkíró külső és belső tényezőkkel magyarázza. Az ázsiai és az orosz pénzügyi válság valamennyi feltörekvő piacot érintette, és Budapest képtelen volt versenyezni a Nasdaq látványos hozamaival 1999-ben -- írja.
A belföldi környezet kapcsán rámutatott arra, hogy a befektetők elégedetlenek a hatalmon lévő jobbközép kormánykoalícióval. 1998 óta a kormány féken tartja a hazai nyugdíjalapok növekedését, és ezáltal a hosszú távú befektetések számára elérhető jövőbeli tőkét. Beavatkozott az ármegállapításba a hatóságilag szabályozott üzletágakban, nevezetesen a gáz- és az áramszolgáltatásba és a gyógyszer-kereskedelembe. A kormány arra hivatkozik, hogy az infláció korlátozása és az alacsony jövedelmű családok védelme érdekében szükség van az árszabályozásra.
Az alacsony részvényárak vonzzák a ragadozókat, nevezetesen a homályos hátterű orosz befektetői csoportokat, és ez még jobban megrendítette a bizalmat Budapesten. Bár az érintettek az ellenkezőjét bizonygatják, a befektetők és a piaci felügyelet hiszi, hogy orosz érdekcsoportok szerezték meg a múlt hónapban az ellenőrzést a legnagyobb magyar vegyipari vállalat, a BorsodChem felett anélkül, hogy nyilvános vételi ajánlatot tettek volna a cégre. Egy londoni központú befektetési alap 230 millió dollárral és tízéves budapesti tapasztalattal a háta mögött a BÉT-hez írt levelében közölte, hogy a BorsodChem-ügy miatt Magyarországot "nem elsőbbséget élvező" országnak minősíti.
A magyar kormány azzal érvel, hogy dolgozik a vállalatfelvásárlások szabályozásán, és Varga Mihály pénzügyminiszter hangsúlyozza, bátorítani kívánja az új bevezetéseket a BÉT-en. A szabályozás reformját azonban túlságosan későinek és túl csekélynek ítélik meg a befektetők -- írta a brit üzleti körök lapja.