Mérlegpszichológia
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKülönösen alakult a folyó fizetési mérleg 2000 utolsó hónapjában. A pszichológiai kétmilliárd eurós érték alatt maradó éves hiány igen rossz árumérleg-egyenleg, ám annál kedvezőbb profit-hazautalási adat mellett alakult ki.
Az árumérleg az utóbbi időben hónapról hónapra nagyobb deficiteket produkált, ami a beruházási adatokkal együtt arra utal, hogy az élénkülő fogyasztás által húzott import komolyan veszélyezteti a külső egyensúlyt. Ebben a helyzetben a gazdaságpolitika előtt két lehetőség áll.
Az egyik, hogy a külső egyensúly védelmére hivatkozva a kormány fenntartja a csúszó leértékelésen alapuló árfolyamrendszert. Ebben az esetben lehetősége nyílik, hogy meglehetősen expanzív költségvetési politikáját nagyobb kockázat nélkül megvalósíthassa. Ugyanakkor (figyelembe véve, hogy az árfolyamrendszer nominális horgony szerepe megszűnt) a jelenlegi mix mellett kevés lehetőség adódik a gazdaságpolitikának a makacs infláció elleni küzdelemre. A jelenlegi megnyilatkozások ennek ellenére ezt a forgatókönyvet ígérik.
A másik megoldás az lehet, hogy a monetáris politika -- bízva exportunk sokat emlegetett árfolyam-érzéketlenségében -- a sávnyitással hagyja a forintot felértékelődni, így nyerve egy eszközt az infláció elleni küzdelemben. Ez esetben azonban a költségvetési politikának önmérsékletet kellene tanúsítania. A keresletélénkítés negatív hatása ugyanis -- hasonlóan az 1993--94-es helyzethez -- nem az infláció, hanem a külső egyensúly területén jelentkezne.
Utóbbi megoldás minden bizonnyal sok piaci szereplő számára logikusabbnak tűnhet, hiszen a kormányzati cáfolatok ellenére egyre egyértelműbb az árfolyam-szélesítésre irányuló spekuláció. Több piaci elemző is úgy gondolja, hogy már a profitrepatriálás is emiatt maradt el tavaly decemberben.
Mások úgy vélik, a jelenlegi magyar gazdasági helyzetben (összevetve azt a világgazdaság állapotával) nagyobb hozammal kecsegtet a tőkét itt újra befektetni, mint hazautalni. Ebben az esetben az orosz válságkor megfigyelhető jelenség fordítottja következne be. Akkor az indokoltnál jóval nagyobb pánik uralta a hazai a tőkepiacot, most viszont a világgazdasági recessziótól való félelem a magyar gazdaság iránti bizalom növekedésével járna.
Madár István-->
