Elúszó milliárdok

Rendkívüli készültséget rendelt el a kormány a Tisza felső szakaszán tapasztalható áradás miatt, húsz év óta először pedig újra átszakadt a gát Magyarországon.
Szakemberek a szélsőséges időjárással, a kontrollálatlan erdőirtással, no meg az ukrán fél által elhanyagolt gátkarbantartással magyarázzák a mostani, pusztító erejű árvizet.
Már három évvel ezelőtt is, az 1998-as rekordokat döntögető áradásokkor is tudható volt, hogy a Tisza-menti védvonalak hiányosak. Még kilenc éven át azonban biztosan arra lesznek kényszerítve a koratavaszi, hóolvadásos időszakban a katasztrófavédelmis, vízügyis szakemberek, hogy rendkívüli ügyeletet tartsanak; a bodrogköziek, szabolcsiak arra, hogy kitelepüljenek; a homokzsákok pedig arra, hogy megtöltődjenek.
Mindez azért borítékolható már most, mert a Széchenyi-terv vízkár-elhárítási programja tízéves időtávra szól. Ebből az időintervallumból éljük most az első évet. A projekt hatvanmilliárd forintos költségvonzattal számol, ennek megfelelően, időarányosan, gátfejlesztésekre idén 6 milliárdot kapott a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium (Kövim). Csak összehasonlításképp: a bodrogközi árvízvédelmi rendszer fejlesztéséhez önmagában 5,4 milliárdra volna szükség. Észak-Magyarországon 1998-ban 300 kilométert soroltak a fejlesztendő szakaszok közé, 2000-ig mindössze 20 kilométert tudtak megerősíteni. "Nem lesz olyan települése az országnak, ahol a helyreállítást pénz híján ne tudnánk elvégezni, vagy megvédeni" -- vajon Orbán Viktor tavaly áprilisi optimista nyilatkozatában használt, jövőidejűségre utaló "lesz" mikorra értendő?
Kétségbeejtő az adat, de valós: a Tisza menti védvonalaknak csaknem a fele szorul fejlesztésre. A tavalyi, rekordokat döntögető áradás során megrongálódott gátak helyreállítási munkálatai a bodrogközi, a taktaközi szakaszokon nem fejeződtek be, az Alsó-Tisza vidékén még az utóbbi hetekben is folytatódott a rekonstrukció.
Ezen akár meg se lepődjünk, hiszen már Nagy Feró óta tudjuk, hogy "ami befolyik" -- a Kövim költségvetésébe árvízvédelmi célokra -- "az rögtön kifolyik" -- a védekezés során. A védekezés ugyanis naponta 80 millió forintba kerül, ám illetékesek szerint "a költségvonzat óráról órára változik", értsd: nő. Szakemberek három héten át tartó védekezési idővel számolnak, azaz az elhárítás összköltsége 1,7 milliárdra tehető ebben a pillanatban. Ami persze, miután viszonyítás kérdése az egész, a tavalyi 10 milliárd forintos védekezési költségekhez mérve elenyésző.
Magyarország "sajátos vízrajzi helyzetéből adódó" hátrányokat egyébiránt nem pusztán a gátépítés lenne hivatott orvosolni. Sok szakember szerint a legkézenfekvőbb megoldás az erdősítés lenne. Ehhez azonban összehangolt együttműködés szükségeltetne, bevonva az ukrán és a román félt. Az ilyen jellegű egyeztetésekről azonban a mai napig kevés konkrétum ismert.

Ternyák Edit-->