"A munkaerő szabad vándorlásáról egészen más vélemény" -- ezzel a címmel közölt a Die Presse című bécsi lap csütörtökön interjút Barsiné Pataky Etelka bécsi magyar nagykövettel.
A nagykövet asszony kifejtette: bizonyos véleményekkel ellentétben nem nevezné Ausztriát fékezőnek a bővítés folyamatában, s természetesen akadnak problémák, ám erre valók a tárgyalások. Magyarországnak a munkaerő szabad vándorlását illetően más a véleménye, mint Ausztriának, ezért más megoldást dolgozott ki, s ezzel megmutatta, hogy ez a probléma megoldható másként is. Ez pedig éppen az ellentéte annak, amit Ausztria mond. Ausztria Gerhard Schröder német kancellárhoz hasonlóan a hétéves átmeneti rendezést képviseli. "Mi a ''go and stop'' modellt képviseljük. Ez annyit jelent, hogy kétoldalú alapon megállapítjuk, mennyi magyar munkaerőt tud elviselni Ausztria. Ha túllépünk egy bizonyos kontingenst, leállítjuk a mozgást. Kompromisszumot várunk el" -- mondta a nagykövet.
Kifejtette: nem tud mit kezdeni azzal, ha a bővítéssel kapcsolatos félelmekről hall. Minthogy Ausztria fél a túl sok magyar munkaerőtől, Magyarország megvizsgáltatta ezt a kérdést. "A nagy különbség, hogy mi a problémát tanulmányok s nem félelmek alapján akarjuk megoldani" -- mondta. Hozzátette: a heti ingázóktól és a megnehezedő távforgalomtól való félelmeket megérti, erről beszélni kell, s ezt a gondot meg lehet oldani. "Konkrét kérdéseket kell kezelni, nem általában félelmekről beszélni" -- jelentette ki.
A nagykövet asszony az interjúban -- amely nyilván még az Európai Bizottság által kidolgozott pozíció szerdai elfogadása előtt készült -- a szerk.) -- azt mondta: az EU közös pozíciója alapján lehet tárgyalni, s reméli, hogy a problémát a göteborgi találkozóig sikerül megoldani.
Az Ausztria által a szomszédos tagjelölt országokkal és Lengyelországgal tervezett stratégiai együttműködésről kifejtette, két témáról van szó: a stratégiai partnerségről és az EU jövőjét illető közös töprengésről. Mint mondta, a együttes gondolkodást nagyon jónak találja. Magyarország más ajánlatokat is kapott az elmúlt hetekben, például a Benelux államok is szívesen megvitatnának jó néhány kérdést -- tette hozzá.
Kérdésre válaszolva elmondta: a stratégiai partnerséget illetően mindenki úgy véli, hogy nem kell új intézményt teremteni és földrajzi határokat húzni. A kör közösen elgondolkodik bizonyos témákról. "Úgy hiszem, hogy máris létezik egyfajta közép-európai identitás, példaként a munkakultúrát hoznám fel. Ezt a közös identitást kell a jó célok érdekében bevetni. Pillanatnyilag azonban a bővítés a legfontosabb kérdés. Idővel mások kapnak majd nagyobb súlyt: a környezet, a közlekedés, a biztonság, a bűnözés, a migráció" -- mondta.
Ugyancsak kérdésre válaszolva kifejtette: a 2002-es választások Magyarországon nem befolyásolják a csatlakozás kérdését, mert egyfelől a harmonizáció jelentős része már átment a parlamenten, másfelől az Európai Unió bővítésének kérdésében "egyfajta konszenzus uralkodik a parlamenti erők között".
Végül kijelentette: rendkívül érdekes, hogy miközben minden tény és adat a bővítés mellett szól, a politikában még mindig a félelmekről van szó. "Ezt nem értem, s az a véleményem, hogy (a bővítés) félelmekkel nem lesz pozitív élmény, ami nagy kár lenne" -- mondta.