Külföldi lapszemle

Financial Times
A francia kormányfő megvárakoztatta Európát és Franciaországot az EU jövőjére vonatkozó elképzelései kifejtésével, de érdemes volt várni -- írta kedden a Financial Times. A londoni lap kontinentális kiadásának szerkesztőségi cikke "nagy figyelmet érdemlő, fontos hozzájárulásnak" nevezte Lionel Jospin beszédét, nyomban hozzáfűzve azonban, hogy egy francia szocialista megnyilatkozásáról van szó, amely jelentős részben a hazai közönségnek szólt. Ezzel magyarázza az olyan régi keletű francia elképzelések felbukkanását a beszédben, mint egy európai szociális szerződés megkötése, az euróövezet gazdasági kormányának létrehozása, a "tisztességtelen adóverseny" megfékezése vagy a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolása. Ennél fontosabbnak tartja azonban, hogy Jospin az EU majdani lehetséges modelljei közül a "nemzetállamok föderációja" mellett állt ki, megőrizve az unió jelenlegi szerkezetében rejlő kétértelműséget. Ez ugyanis "építő kétértelműség" -- állapítja meg a cikk, az uniós intézményrendszer szerkezetének és működésének egyik hagyományosan elfogadott leírására utalva.
Mindezekről az elképzelésekről még hosszú és kemény vitát kell folytatni 2004-ig, amikor esedékessé válik az unió következő reformja. Bármilyen átalakulás csak egyhangúlag elfogadott kompromisszum lehet -- emlékeztet a Financial Times, amely azt tartja a legfontosabbnak, hogy ennek eredményeként az EU elszámoltathatóbb, demokratikusabb és hatékonyabb legyen.
La Libre Belgique
Hasonló végkövetkeztetésre jut a La Libre Belgique című mérsékelten konzervatív belga napilap is, amely az európai vezetők korábbi hasonló megnyilatkozásaival veti össze Jospin beszédét. Az eredményt nyugtalanítónak tartja, mert az eddig kifejtett nézetek nemcsak országonként mutatnak jelentős eltéréseket, de néha még ugyanazon az országon belül is. A retorikai mázat megkaparva már az olyan rendszeresen visszatérő fogalmak is különböző tartalmúnak bizonyulnak, mint a "föderáció" vagy az "alkotmány" --állapítja meg szerkesztőségi cikkében.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
A francia miniszterelnök hétfői beszédében kijelölte azokat a pontokat, amelyekben Párizs álláspontja bebetonozottnak tűnik, vagyis ahol konfliktusokra lehet számítani -- állapította meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung, idesorolva a kereskedelmi világszerevezeti (WTO) tárgyalásokból kiemelendő "kulturális kérdést" (vagyis a francia filmgyártás védelmét), az agrárpolitika nemzeti hatáskörbe utalását, a "rajnai kapitalizmus" szociális és állami garanciáinak dicséretét.
A beszéd alaphangját az a kísérlet határozza meg, hogy Párizs a globalizáció kedvezőtlen következményeivel dacoló erőddé építse ki Európát: ezen a téren Jospin csak azt mondta ki, ami párizsi politikai körökben messzemenően és pártoktól függetlenül egyetértésre talál. "A kibővített Európa jövőjéről" mondott beszéd figyelemre méltó vonása az is, hogy Jospin egyetlen szót sem vesztegetett azokra az államokra, amelyek évek óta várnak erre a bővítésre -- vélte a FAZ.
Libération
A francia sajtó elemzése szerint az Európai Unió jövőjével kapcsolatos, régóta halogatott jospini elképzelések ismertetésének időzítését nehéz lenne nem összefüggésbe hozni a 2002-ben esedékes francia elnökválasztási kampány közelgő kezdetével, s még nehezebb alapvető különbségeket felfedezni a miniszterelnök "nemzetállamok föderációját" támogató koncepciója és Chirac elnök egy évvel ezelőtti szinte azonos tartalmú berlini állásfoglalása között.
A 2002-ben esedékes választási erőpróba mindkét szereplője Jacques Delors volt brüsszeli bizottsági elnöknek köszönheti a használható, bár ellentmondásos fogalom feltalálását -- emlékeztet a Libération, megállapítva, hogy egyik elnökjelölt sem érez túl nagy elszántságot, hogy az európai építkezés jövőjének kérdésében akasszon tengelyt ellenfelével. Mindkét jelölt tábora túlságosan megosztott ahhoz, hogy bármelyikük élezni kívánná a kérdéssel kapcsolatos francia belvitát. A liberális-baloldali lap a miniszterelnöki koncepció fényében a francia--német szakítás veszélyét is eltúlzottnak minősíti, az ugyanis szerinte ugyanannyira a mindenféle értelmezésnek utat nyitó francia hallgatásból, mint amennyire a nézetek feltételezett szembenállásából táplálkozott. Ez a hipotézis azonban Lionel Jospin miniszterelnök koncepciójának megfogalmazásával értelmét vesztette -- mutat rá a Libération.
Le Figaro
A konzervatív Le Figaro szintén a közös forrásból származó miniszterelnöki és elnöki megközelítés lényegi azonosságait emeli ki, az unió közös alkotmányának gondolatát ugyanis Chirac elnök már egy évvel korábban megfogalmazta, amikor válaszolt Joschka Fischer német külügyminiszternek az európai föderációs elképzelést felvető vitaindítójára. Eredetinek találja viszont Jospin két kulcsjavaslatát -- a brüsszeli állandó miniszteri tanács létesítéséről, illetve azt, hogy az Európai Bizottság élére az európai parlamenti választásokon győztes formáció állítson elnököt --, amelyet eddig a baloldalon egyedül Delors támogatott. A "tartalom" tekintetében Jospin saját baloldali választási programját fogalmazza meg uniós szinten --ítélkezik a konzervatív lap -- ugyanazokkal a szociális, biztonsági, környezetvédelmi témákkal, a kulturális sokszínűséget támogató fogalmakkal operál, mint amelyeket a hazai választási küzdelemben kíván érvényesíteni, s nem tekinthető véletlennek, hogy hosszú halogatás után pont akkor állt elő Európa-víziójával, amikor súlyos feszültségeket kell elviselnie kormánykoalíciója balszéléről.
Diario de Noticias
Többnyelvű EU című cikkében a portugál Diario de Noticias ironikusan állapítja meg, hogy miközben Jospin a német javaslatra adott hivatalos válaszában szinte teljesen ellentétes tervet vázolt, Párizs és Berlin mégis azt állítja, hogy "egy hullámhosszon vannak" -- utalva ezzel Joschka Fischer német külügyminiszter hétfői reagálására. "Fischer számos közös pontot vélt felfedezni a két elképzelés között, miközben mindenki tudja, hogy a francia javaslat megkérdőjelezi a Schröder-terv struktúráit" -- írja a tekintélyes lisszaboni lap.
Elefterotipia
A keddi görög lapok attól tartanak, hogy a nagy országok Európája "demokratikus deficitjének" a kicsik lesznek kárvallottjai. A független baloldali Elefterotipia helyesnek tartja a javaslatot, hogy egy leendő európai alkotmányba illesszék bele az emberi jogok chartáját, de ez mégsem elegendő, mert az európai polgároknak biztosítani kell a lehetőséget, hogy közvetlenül a luxembourgi Európai Bírósághoz fordulhassanak. A lap egyúttal Európa elnökének közvetlen megválasztása mellett foglal állást.