Sokat markol a Mol

A regionális multivá válás rögös útját járó Mol újabb fordulatot generált a magyar vegyipar tulajdonlásáért folytatott küzdelemben.
Korábban a BorsodChem törölte alapszabályából a felvásárlást gátló szavazati korlátozásokat, ezt követően a Milford Holdings és az alperesek közösen kérték a TVK-részvények átruházásával kapcsolatos per megszüntetését, s tegnap a Mol nyilvános vételi ajánlatot tett a TVK részvényeire. A papíronként mindössze 4184 forintos ajánlati ár és a 90 százalékos tulajdon elérését előíró feltétel számos -- egyelőre megválaszolatlan -- kérdést vet fel.
Nyilvánvaló, hogy a take over csak a BorsodChem, valamint az osztrák befektetői csoport elfogadó nyilatkozatával lehet sikeres.
A BorsodChem januári közgyűlésén bejelentették, hogy a társaság nem fog élni a 6000 forintos kötési árfolyamon lévő eladási opciójával. Ennek két elkötelezettje, vagyis a vevők, a TVK egyik leányvállalata, a holland Amerwind BV és maga a Mol lett volna, amely részvényesként és vételi opciók jogosultjaként a TVK irányító tulajdonosának tekinthető. Vajon miért élne most egy 4184 forintos ajánlattal a részvényenkénti 6000 forintról lemondó BorsodChem és a minden bizonnyal még magasabb átlagáron TVK-t vásárló két osztrák társaság?
Elsősorban a Milford Holdings által indított per megszüntetése a két különböző érdekeltségű tulajdonosi csoport közötti megegyezés közelségére utal. Ez érintheti a TVK és a BorsodChem között régóta húzódó etilénszállítási keretszerződés ügyét, de nagyobb távlatokban gondolkodva egy vegyipari konglomerátum létrehozása sem zárható ki. A BorsodChemben többségi irányításra törekvő orosz Szibur vezetői többször utaltak arra, hogy részükről semmi akadálya a Nagy Magyar Vegyi Művek létrehozásának.
A történet azonban mindenesetre ott hibádzik, hogy az ajánlat elfogadása még ezen a nyomott áron is 50 milliárd forintos kötelezettséget róna a Molra. A cég eladósodottsága pedig folyamatosan növekszik, ami a kormányzati gázárképzés miatt jelentős veszteségbe fordult gazdálkodásra vezethető vissza. Ne feledjük azt sem, hogy a Mol egy kurta-furcsa perben követeli igazát a Gazdasági Minisztériumtól, a cég számára a választott jogcím miatt nem meglepő módon kedvezőtlen elsőfokú ítélet után a fellebbviteli eljárás az ősszel várható.
Jelenleg tehát nem tudjuk, hogy a felek most milyen alkuba kezdtek, az viszont nyilvánvaló, hogy a Mol egyre több cégre egyre kevesebb pénzzel pályázik. Irányító pozícióra törekszik a szlovák Slovnaftban, még tartja magát a lengyel Rafineria Gdanskáért folyó versenyben, és kedvező politikai fejlemények esetén a horvát INA-val folytatott tárgyalások is felújulhatnak.
A magyar vegyiparért folyó küzdelembe azonban a legrosszabb időpontban és nem kívánt mértékben kényszerült beszállni a nemzeti olajtársaság. Csak remélni tudjuk, hogy a gázár miatt hátrányba kerülő Molnak nem a TVK fogja jelenteni azt a banánhéjat, amin hanyatt esve szemlélheti, hogy a multinacionális álom helyett hogyan szorul vissza a régióban.

Fortolóczki István-->