Vita a minimálbér-emelésről

Kassai Róbert: Magas közterhek
"Az mindenkinek kedvező, ha emelkedik az átlagfizetés, erősödik a vásárlóerő, javul az életszínvonal. Ugyanakkor minden állami intézkedésnek van következménye, utóélete -- hangsúlyozta az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) alelnöke. -- A minimálbér emelése főleg a kisvállalkozásokat érinti kedvezőtlenül, mivel a többletköltséget nem tudják áraikban érvényesíteni, azt a piac jórészt nem fogadja el. A KSH minap napvilágot látott jelentése szerint a részmunkaidős foglalkoztatás az elmúlt időszakban növekedett, s ez vélhetően a minimálbér emelésének is köszönhető. Szövetségünk nem ért egyet azzal, hogy azokban a szektorokban tevékenykedő cégek is kaphassanak kompenzációt, ahol az átlagfizetések jóval meghaladják a minimálbért. A kamara és a kormány között folyó tárgyalásoknál arról volt szó, hogy a húsz fő fölötti vállalkozásokra dolgozzák ki a kompenzáció mértékét, holott abba a szektorba mintegy négyezer vállalkozás tartozik, míg az egy-három fős, működő kisvállalkozások száma meghaladja a 700 ezret. A kérdést át kell gondolni, hiszen annak jelentős hatása lehet az inflációra, a munkanélküiségre, a feketegazdaság erősödésére. A béreket terhelő közterheket -- az európai normáknak megfelelően -- csökkenteni kellene."

Nyírádi János: Választási fogás
"Az IMF megállapításait megalapozottnak tartom, s úgy vélem, hogy a kormány intézkedése választási fogásnak tekinthető -- mondta a Kaloplasztik Műanyag- és Gumiipari Kft. igazgatója. -- Ugyanakkor jó néhány vállalkozásnak -- köztük a mi cégünknek is -- gondot jelent az intézkedés végrehajtása. Autóipari beszállítók vagyunk, s nagyon kemény árversenyt kell vívnunk a piacon, hogy egy-egy megrendelést megkapjunk. Szó sem lehet arról, hogy árat emeljünk, hiszen megrendelőinket nem érdekli, hogy Magyarországon mennyi a minimálbér. Eddig az olcsóbb munkaerő -- gondolok itt elsősorban a betanított munkásokra -- jelentett némi előnyt, ha ezt elveszítjük, félő, hogy a külföldi partnereink a tőlünk keletre fekvő országokba viszik a megrendeléseiket. Cégünknek nem megoldás, hogy részmunkaidőben foglalkoztassunk dolgozókat, mivel folyamatosan, három műszakban termelünk. Eddig nem csökkentettük a létszámot, de erre is sor kerülhet. Előfordulhat ugyanis, hogy le kell mondanunk egy-egy olyan munkáról, ami élőmunka-igényes, ugyanakkor kevésbé jövedelmező."

Heimann János: Gazdasági környezet
"A minimálbér negyvenezer forintra való emelése cégünknek nem jelentett gondot, hiszen nem volt olyan dolgozónk, akinek a keresete nem érte el ezt az értéket. Ugyanakkor lehetnek olyan vállalkozások, melyeket nehéz helyzetbe sodort, hiszen az elvonások, a közterhek nem csökkentek -- emelte ki a Bátmetall Termelő és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója. -- A legfontosabb az lenne, hogy a vállalkozások kedvező gazdasági környezetben működhessenek, s a magasabb bérek fedezete rendelkezésre állna. Jelenleg az infláció is magasabb a prognosztizáltnál, s az üzemanyag drasztikus drágulása további emelkedéshez vezethet. Cégünk termelésének több mint ötven százalékát exportálja, s a külföldi megrendelőnél még egy kismértékű áremelést is nehéz érvényesíteni. Hasonló a helyzet belföldön is, egy komolyabb árkorrekciót a piac nem bír el. Cégünk is sokszor dilemma előtt áll, hogy bért fejlesszünk, vagy beruházzunk. Szükségünk lenne gépfejlesztésre, de azt meglehetősen nehéz kigazdálkodni. Társaságunk árbevétele évi 250 millió forint, s egy új gép 65-70 millió forintba kerül. Ugyanakkor vannak olyan megrendelések, melyeket azért kell visszautasítanunk, mert a megfelelő technikai feltételek hiányában nem tudjuk teljesíteni. Gondolkozunk azon, hogy a Széchenyi-terv vállalkozáserősítő programja keretében
nyújtunk be pályázatot, de megfelelő saját erő ahhoz is kell."

Horváth János: Ördögi kör
"Már a minimálbér ez évi emelése is komolyabb gondot jelentett cégünknek, s a következő lépcsőfok teljesítése vélhetően még nehezebb lesz -- mondta a Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet elnöke. -- A részmunkaidős foglalkoztatás, vagy a létszámleépítés nem jelentene megoldást, hiszen a megrendeléseket teljesítenünk kell. A költségek emelkedését árainkban nem tudjuk érvényesíteni, hiszen azt a külföldi megrendelő -- forgalmunk 95 százalékát az export teszi ki -- nem fogadja el. Költségeinket nem tudjuk tovább csökkenteni; problémát jelent, hogy nem marad elég pénzünk fejlesztésre, az viszont hosszú távon rontja piaci pozícióinkat. Mondhatni, hogy a 22-es csapdájába kerülünk. Egyelőre nem tudom, hogyan tudjuk jövőre kigazdálkodni a minimálbér emelését. Remélem, nem kerülünk olyan helyzetbe, hogy be kelljen csukni a kapukat, hiszen 180 ember munkahelyéről van szó."

Böröczffy István: Erősödő feketegazdaság
"Félő, hogy a minimálbér emelésének hatására az építőiparban az illegálisan dolgozók száma növekedni fog -- hangsúlyozta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke, építési vállalkozó. -- Az ágazatban a feketén dolgozók aránya így is jelentős, hatvan-hetven százalékra tehető. Nem véletlen, hogy a legális vállalkozások nehezen találnak a munkaerőpiacon jó szakmunkásokat. Az építtetőnek is az az érdeke, hogy ne kérjen számlát, hiszen az áfát -- ami Magyarországon egyedülállóan magas -- nem tudja visszaigényelni, ugyanakkor nem mindegy, hogy egy épület kivitelezése 10 vagy 12,5 millió forintba kerül. A legálisan működő vállalkozások nehezen veszik fel a versenyt azokkal a cégekkkel, melyek feketén dolgoznak, és alacsonyabb áron tudnak elvállalni egy-egy megbízást. Az ÉVOSZ-nak számos jó elképzelése volt arról, hogyan lehetne csökkenteni a feketemunkát, de ez idáig nem történt semmi érdemleges intézkedés. Az építési törvényből csak a házilagos kivitelezést kellett volna törölni, s el lehetett volna érni, hogy legalább a családi házak ne feketén épüljenek."