A fejlődés ára

Továbbra is igen magas az élelmiszer-infláció. Bár látszik már néhány enyhülésre utaló jel, elemzők úgy vélik, hogy még decemberben is igen nagy lesz a különbség az általános drágulás és a legalapvetőbb fogyasztási cikkek áremelkedési üteme között.

Sokszor elhangzott már, hogy a mostani "árrobbanás" törvényszerű, mert a korábbi időszakban a termelők semmiféle emelési szándékot nem érvényesíthettek, miközben a termelés költségei gyorsan növekedtek. Az is elhangzott, hogy a fejlődéssel együtt jár a fejlett gazdaságok árszerkezetéhez történő hasonulás, márpedig Nyugaton relatíve drágább az élelmiszer. Az is gyakran elhangzó érv, hogy a mezőgazdaság egészének jövője múlik azon, hogy a szektorban több jövedelem halmozódjon fel.
Ugyanakkor gyakran érzi magát az ember skizofrénnek, amikor mégis a "beragadt" infláción kesereg. Úgy tűnik azonban, hogy az élelmiszerek átlagot meghaladó ütemű drágulását egyelőre semmi sem állíthatja meg.
Létezne egy megoldás, amely lassíthatná a folyamatot. Ez pedig az lenne, ha a gazdaságpolitika részesítené nagyobb támogatásban az agrárszektort. Ezt természetesen ugyanúgy mi fizetnénk, mint ahogy az élelmiszer-infláció is az állampolgárokat terheli, de talán célzottabban juthatna jövedelemhez (tőkéhez) ez a gazdasági terület.
Úgy tűnik azonban, hogy a mezőgazdaságba hiába megy jóval több pénz, mint a kilencvenes évek elején. Józan ésszel azt gondolhatnánk, hogy ilyen esetben vagy a termelés lesz korszerűbb, versenyképesebb, vagy legalább a mezőgazdaságban dolgozók élhetnek egy kicsit jobban. Egyiket sem igazolják a statisztikák: 2000-ben a keresetek átlag alatt növekedtek, 5,2 százalékos gazdasági növekedés mellett pedig 3,5 százalékkal zsugorodott a gazdaság.
Vagyis azt is mondhatjuk, hogy ebbe a szektorba hiába mennek az adóforintok, képtelen változást előidézni. Nem kell nagy bátorság ahhoz, hogy a mezőgazdaság tízéves gyötrődését látva megállapítsuk, a gazdasági átalakulás ebben a szektorban kudarcot vallott.
Márpedig amennyiben sem a tőkevonzó, sem a tőkefogadó képességben nem történik kedvező változás, addig az élelmiszer-infláció területén sem várhatunk túl sok jót.

Madár István-->