EU: elsők és elesők

Mostanában nem emlegetik a magyar diplomaták, hogy az EU-csatlakozási tárgyalásokon nem a lezárt fejezetek számában kell mérni az előrehaladást. Hát persze: most Magyarország az első eme mérce szerint.
Bezzeg egy évvel ezelőtt, amikor viszonylag rosszul álltunk a jelöltek versenyében (hiszen például tavaly áprilisban Cipruson kívül Észtország, Szlovénia és Csehország is megelőzte hazánkat) a tárgyalásokat irányító magyar diplomaták gyakran hangoztatták, hogy más mércék is léteznek, nagy siker az is, ha egy-egy témakörben mondjuk 29 problémás kérdésből 28-at megoldanak, nem minden fejezet egyformán "fajsúlyos" stb. És ezek az érvek tényleg mind igazak is. Csak mostanában leginkább a korábban élenjáró tagjelöltnek tekintett Lengyelország képviselőitől hallhatóak. Miért is kellene az elsőnek magyarázkodnia?
Úgyis van más baja. Például az, hogy néha "árulónak" tekintik. Magyarország elsőként fogadta el az EU átmeneti időszak iránti kérését a munkaerő szabad áramlása terén, s ez a többi tagjelöltnek "behatárolja a mozgásterét" -- hangzott a cseh panasz. Arról megfeledkeztek Prágában, hogy a földvásárlásnál a gyors (és abban a tekintetben szintén első) cseh beleegyezés határolta be a magyar mozgásteret. A hírek szerint a lengyelek sem örültek a mostani magyar lépésnek, pedig jól tudják, hogy voltaképpen az olcsó és viszonylag mobil lengyel munkaerőtől való félelmében kért az EU átmeneti mentességet minden tagjelölt esetében (bár természetesen nem lehetett ezt nyíltan bevallani, mint ahogy az ismert történelmi adósságok miatt tarthatatlan lett volna egyedül a lengyelekkel szemben átmenetet kérni).
Az első persze boldogan lenyeli akár még az "árulózást" is, ha sikerült érvényesítenie érdekeit. Márpedig a csatlakozási tárgyalások természete olyan, hogy több tagjelölt vitatott témáinak esetében, ha ezen jelöltek egyéni érdekei eltérőek, igazából csak az tudja érvényesítenie ezeket, akinek elsőként sikerül eljutnia az EU-val az egyezségig. A többiek kettős hátrányban vannak: egyrészt a jelöltek közti verseny minél gyorsabb egyezségre sarkallja őket is, másrészt az EU bizonyíthatja, hogy sikerült olyan közös álláspontot kidolgoznia, ami lám, X. jelöltnek elfogadható, vagyis a többiekkel szemben nem az unión múlik a megállapodás.
Érthető, hogy mindenki szeretne első lenni, különben elesik az alku lehetőségétől.

Urkuti György-->