Kétszer "csenhet"
B., a bankvezér el akar büszkélkedni helyettesének a cég új szervezeti struktúrájával, így hívatja -- szól a talán megesett eset. Utóbbi, repesve a megtiszteltetéstől, hosszan tanulmányozza az ábrát, majd felkiált: "Az én posztom hiányzik!" "Hát ez az", válaszolja a főnök, s átadja felmondólevelét.
A Postabank most elbocsátott menedzsmentje, igazgatósági tagjai nem számíthattak ily kedvező elbírálásra: nekik a posta nyomására úgy mutattak ajtót, hogy a -- bankkal hivatalosan még csak ismerkedő -- vezérigazgató nem hirdetett semmiféle új szervezeti rendet.
Koncepció helyett viszont némi önbizalmat adhatott, hogy az hitelintézet áprilisi közgyűlésen -- felső jóváhagyással -- a posta nulla (0) százalék Postabank-részvény birtokában foglalhatta el az igazgatóságot és a vezérigazgatói széket.
A leváltásokkal most nem tesznek mást, mint amire szabad kezet kaptak: másodszor, végleg átveszik a hatalmat. Nyíltan deklarálták: nekik az egész bank kell, ingyen. A személyi váltások kész helyzet elé állíthatják a tulajdonátadás mértékéről még hezitáló kormányt.
Érdekes kérdés, hogy miképp lehet sürgősen pótolni az ország második legnagyobb lakossági bankjánál a pár óra alatt kirúgott vezető szakembergárdát. Mert -- erről talán megfeledkeztek -- a Postabanknak ezután is naponta ki kell szolgálnia néhány százezer ügyfelet.
Miért tetszik a hitelintézet annyira a postának? Elsősorban a szép, lakossági pénzforgalmi jutalékbevételek miatt. A csúnya, kockázatos hitelezés viszont nem annyira lelkesítő téma.
Beszédes viszont a kabinet tanakodása, s nem is csak a Pénzügyminisztérium szívós, a postai térhódítást bojkottáló magatartása miatt. (Persze minden bizonytalanság árt a pénzintézetnek, így legalább annak június végi közgyűlésére jó volna dűlőre jutni.)
Amin az állami döntnökök a fejüket törhetik: milyen visszhangja lesz, ha odaadnak egy bő 150 milliárd forint állami pénzből keservesen kistafírozott bankot a semmiért, úgy, hogy további pénzeket kell az informatikára költeni? Mire volt jó a nagy erőfeszítés, ha ilyen könnyen megszabadulnak a portékától? A posta egy esetleges készpénzes vétele megér-e újabb 80 milliárdnyi állami támogatást? Milyen lesz a Postabank (nemzetközi) besorolása egy nem szakmai befektető esetén?
Sok más választás még sincs. Az OTP-nek talán sohasem kellett igazán a cég, a többi bankot elbátortalanították, a pangó tőzsdén szóba sem jöhet az értékesítés. Az önállóság megtartása újabb pénz, ráadásul az állam rossz (bank)gazda. A külhoni befektetők arányát növelni pedig nem igazán aktuális.
A posta viszont már betette a lábát a bank kapuján (már nem is csenget, de dörömböl). Ha átveszi, lehet, hogy fokozatosan elsorvasztja az üzletágak egy részét, és megszűnik a mai értelemben vett Postabank. Így egy füst alatt megspórolhatók a zajos megszüntetés vagy a csendes piaci kivezetés költségei.
Lehet, hogy épp ez a végső cél.
Binder István -->
