Külföldi vélemény

Agence France Presse Az Európai Unió bővítésének próbatétele, amelynek lehetővé kell tennie a hidegháború fejezetének végleges lezárását, a vártnál nehezebben valósítható meg -- ezt lesznek kénytelenek tapasztalni a csütörtökön és pénteken Stockholmban tanácskozó európai vezetők. A berlini fal ledőlését és a népi demokráciák összeomlását kísérő lírai lelkesedés félreértéseknek, aggodalmaknak és hosszú, elkeseredett technikai vitáknak adta át a helyét.
A jelölt országok úgy találják, hogy a tárgyalások a végtelenségig elhúzódnak -- írja brüsszeli kommentárjában Pierre Glachant, az AFP tudósítója. Azt követelik, hogy tűzzék ki a csatlakozási tárgyalások befejezésének időpontját, mert meg akarják győzni a hazai közvéleményt: közelednek az európai célponthoz.
Ez a kérdés előkelő helyen szerepel majd a göteborgi európai csúcsértekezleten is.
Günter Verheugen európai bővítési biztos úgy értékeli: az a tény, hogy az írek elvetették a nizzai szerződést -- ezt a fájdalomban fogant dokumentumot, amely azt célozta, hogy az európai intézményeket alkalmassá tegyék a bővítésre --, szükségessé teszi, hogy még világosabb jelzést küldjenek a jelölt országoknak.
Véleménye szerint az Európai Uniónak most hangsúlyoznia kell arra való eltökéltségét, hogy 2002 végéig befejezi a csatlakozási tárgyalásokat azokkal az országokkal, amelyek a legtovább jutottak a jelöltek közül.
A bővítés azonban növekvő nyugtalanságot vált ki a tizenötök soraiban. Főleg Spanyolország tart attól, hogy a régióinak fejlesztésére biztosított közösségi manna elapad, ha az unióba nála sokkal szegényebb országok kerülnek be.
Madrid garanciákat követel az európai segélyek jövőjére vonatkozólag. Hajthatatlansága egy időben veszélyeztette a tizenötök közös álláspontját a munkaerőnek a kibővített unióban való szabad mozgását illetően. Végül lemondott vétójáról annak fejében, hogy partnerei nyilatkozatban jelezték: tudomásul veszik aggodalmait. Tizenhárom jelölt ország van, ezek közül 12 megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat. Törökország jelölt, de az unió nem kíván tárgyalásokat kezdeni vele mindaddig, amíg Ankara nem hajt végre mélyreható reformot politikai rendszerében.
Hat ország kezdett csatlakozási tárgyalásokat 1998-ban: a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Szlovénia, Lett- és Lengyelország. 2000 óta hat további ország tárgyal: Bulgária, Lettország, Litvánia, Málta, Románia és Szlovákia.
Ahhoz, hogy hatról 15-re növelje tagállamainak számát, az unió már négy hullámban bővítette létszámát az európai építés kezdete óta. A jelenlegi bővítési hullám azonban példátlan mélységű: 34 százalékkal fogja növelni az unió területét és 105 millió fővel népességét. A bővített unió bruttó hazai terméke, a GDP viszont csak 5 százalékkal nő.
Az EU azt ismétli, hogy a csatlakozásokra érdem szerint és esetről esetre kerül sor. Ebből az következik, hogy a "verseny" teljesen nyitott a tizenkettek között.
Harmincegy "tárgyalási fejezetről" folyik az alku az unió és a jelölt államok között.
Jelenleg a következő országok állnak a legjobban: Ciprus (21 lezárt tárgyalási fejezet), Szlovénia (20), Észt- és Magyarország (19-19), Cseh Köztársaság (18).
Lengyelország (16) kétségkívül nagy falat, nevezetesen nagy demográfiai súlya (38 millió lakos), valamint mezőgazdaságának méretei miatt -- erről a tárgyalások még meg sem kezdődtek.
A jelölt országok többségénél a legkényesebb témákról (mezőgazdaság, versenyszabályok) folytatandó tárgyalásokra csak ezután kerül sor -- fejezi be brüsszeli áttekintését az AFP.

Agence France Presse -->