Fura egy dolog ez az inflációs célkitűzési rendszer, amely mostantól a jegybank monetáris politikájának alapja lesz. Még az árfolyam-politikában járatos szakemberek között is különböző értelmezések élnek, így a magyarországi alkalmazás sikerességét illetően is megoszlanak a vélemények.
Kezdjük egy egyszerűbb hivatalos állásponttal: a jegybank deklarál egy célt, amelyhez tűzön-vízen keresztül tartja magát, amennyiben pedig a gazdaság letérne a kijelölt inflációs pályáról, határozottan beavatkozik. Mások szerint a rendszerben sok a "marketingelem", és egyszerűen arról van szó, hogy a jegybank visszanyert valamit a kamatpolitika szabadságfokából, és cserébe az árfolyam alakításának részleges elvesztésével fizetett. Tulajdonképpen nem változott semmi, mondják ők, hiszen az MNB-nek eddig is az infláció leszorítása volt a dolga.
A kiszámíthatóságot nehezíti, hogy a jegybank semmiféle olyan, az inflációval összefüggésben álló indikátort nem jelölt meg, amelyet erősen figyelemmel követne döntéseinek mérlegelésekor. A piaci szereplőkben a jegybank elszántságával kapcsolatban is komoly kételyek élnek. Erre a választások előtti év rendre "következetes" gazdaságpolitikája mellett a jegybankelnök személye is alapot adhat, hiszen Járai Zsigmond korábban pénzügyminiszterként annak a kormányzati oldalnak a tagja volt, amelynek általában nem az infláció letörése az elsődleges.
Nem segített az elszántság elhitetésében az sem, ahogy a hivatalos bejelentés megszületett. A már korábban kitudódott információk ellenére a sajtótájékoztatón megjelenő újságírókat az a hír fogadta, hogy az legalább egy órát késik, mert a jegybanktanács még nem tudott dönteni. Később kiderült, hogy a kihirdetés előtt egy órával csupán egy olyan "apróságban" nem sikerült dűlőre jutni, hogy legyenek-e előrejelzések (!) az inflációs célkitűzés rendszerében.
Mindenesetre a hitelességet nagyban növelhetné, ha hamarosan egy jegybanki lépés következne be, amelyet az inflációs célkitűzés teljesülésére hivatkozva vezetne be az MNB. Ez viszont több szempontból is nehézségekbe ütközik. Egyrészt a következetlen kommunikáció miatt a piac szereplői már így is inflációs célként tekintenek a 2001-es 7 százalékos adatra. Másrészt úgy tűnik, hogy egyelőre nincs szükség ilyen akcióra, mivel a nyári hónapokban szépen fog esni az árindex. Ebből a szempontból még az sem volt rossz, hogy a májusi infláció mindenkit meglepő magasságba emelkedett.
Madár István-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.