Egy helyi értékkel kevesebb

Egy számjegyű a magyar irányadó kamatláb. A Magyar Nemzeti Bank élt az alkalommal és reagált a gazdaság helyzetének kellemes alakulására. Ezúttal kényelmes pozícióban volt a monetáris tanács, hiszen az Európai Központi Bank mostanában nem csökkentett kamatot, ami bőven hagyott mozgásteret az MNB számára. A központi pénzintézet mégis élt a lehetőséggel, és egyben pozitív jelzést is küldött a piac irányába. Megteheti. Az infláció kedvezően alakul, a folyó fizetési mérlegre sem lehet panasz. Az 50 bázispont sokat nem jelent reálgazdasági szinten, de a piaci hangulat szempontjából mindenképp kedvező, különösen az elmúlt hetekben tapasztalt állampapír-piaci hozamesés tükrében. A monetáris tanács figyelmességét mutatja az is, hogy nem várt a következő ülésig, december 22-e már túl közel van karácsonyhoz.

Járai Zsigmond egyébként is irigylésre méltó helyzetben van: jelenleg minden jel arra utal, hogy monetáris szempontból a legjobb pályán halad a gazdaság. Az idei decemberi, de még a 2002. év végi 4,5 százalékos (+ 1 százalékos toleranciasáv) inflációs cél is könnyen teljesíthető.
A jegybank elnöke tehát - feltéve, hogy semmi rendkívüli nem történik 2002-ben - elmondhatja majd magáról, hogy cirka másfél év alatt 5 százalékponttal csökkentette a magyar inflációt. Ez pedig minden szempontból jól hangzik. Azt pedig, hogy 2003-ban hogyan szorítják majd tovább 3,5 százalék alá a fogyasztói árindex emelkedését, még ráérnek kitalálni.

Most az a legfontosabb, hogy egy számjegyű irányadó kamattal zárjuk az évet, ami ha sokat nem is jelent, legalább jól néz ki.

Lukács Ádám-->