Az International Business Machines vállalati történetének legdicsőbb, vagy legalábbis leghíresebb szakaszát zárta le mindössze 20 év múltán: 1981-ben mutatta be a világ első személyi számítógépét, és most szünteti be gyártását az Egyesült Államokban és Európában. Az IBM sok pénzt vesztett ezen a hardverüzletágon, amelyen saját gépeinek híres klónjait sokkal olcsóbban gyártó cégek uralkodnak. Egyikük, a Sanmina-SCI lesz mostantól az IBM hivatalos licencének birtokosa. Az úttörő, amelynek el kell hagynia azt az ágazatot, amelyet feltalált, más területekre ( hordozható számítógépek, nagy számítógépek, szoftverek...) kényszerül összpontosítani, hogy ne csőddel fejezze be életét, vagy esetleg ne legyen kénytelen egyik versenytársával egyesülni. Mindez az "új gazdaság" és különösképp az informatika jelképe: a vállalatoknak képesnek kell lenniük arra, hogy néhány éven belül újra feltalálják magukat, és elhagyják azt is, ami vitathatatlan specialitásuknak számított, hogy sikerüljön fennmaradniuk olyan környezetben, amely nosztalgia nélkül, szédítő sebességgel előrehalad.

Financial Times

Ha a CD-gyártók akarata érvényesül, 2002 lesz az az év, amelytől kezdve a CD-ket nem lehet másolni, és a vezetéken továbbított zenét olyan előfizetéses szolgáltatók nyújthatják, amelyek megakadályozzák az engedély nélküli másolást. Ez a technikai újítás azonban nemcsak a lopást akadályozza meg, hanem tökéletes ellenőrzést ad afölött, hogy ki, mikor, mit hallgat az interneten. A bíróságoknak és a törvényhozóknak azon kell gondolkodniuk, hogy a szellemi tulajdon védelme már nemcsak az alkotást jutalmazza, hanem akadályozza a jövő újításait. Lawrence Lessing, a Stanford egyetem jogászprofesszora és a digitális társadalom elméletével foglalkozó tudós szerint a szellemi tulajdonról szóló amerikai törvények a művekhez való nyilvános hozzáférés rovására kiterjesztették a legutóbi 40 évben a védelem erejét és tartamát. A kongresszus aligha állíthatja, hogy a szerzői jogvédelem a tudomány és a művészet haladását szolgálja. A jogvédelem nem a szerzők jutalmazására, hanem az alkotás ösztönzésére való. A másolást gátló technika nemcsak a szerzői jog érvénye alatti időre, hanem örökre elzárhatja az alkotások nyilvánoságát. Lessing szerint a védelemnek öt évre kellene szólnia, amely időtartam megújítását 15-ször lehetne kérni.

Die Welt

A legutóbbi három német recesszió után a munkanélküliség nem süllyedt vissza az előző színvonala alá, ami azt mutatja, hogy a munkaerőt szabályozó mechanizmus rosszul működik - írja Horst Siebert, a kieli Világgazdasági Intézet elnöke. Németországban kevéssé értik a foglalkoztatás és a munkabér közötti központi összefüggéseket. A szakszervezeti vezetők azt állíthatják a nyilvánosság előtt, hogy az összefüggés nem is létezik. Pedig a termelékenység növelésének lehetősége korlátozott, s amit ezen a téren a munkaidő szabályozásával el lehet érni, azt messzemenően kiaknázták. Az alapvető összefüggések közül hármat emel ki a szerző. A szociális háló meghatározza a bérigényt. Németországban a munkanélküliek az előző bérük 1,2 -szeresét várják el az új munkahelytől. Külföldön (Nyugat-Európában) a bérigény sokkal alacsonyabb. Az állam széleskörűen nem tudja szubvencióval áthidalni a bérigény és az alacsony termelékenység közötti űrt. A társadalombiztosítás éket ver a munkaadó által észlelt bruttó munkaköltség és a munkavállaló nettó bére közé. Ez csökkenti a munkaerő keresletét. Végül a szakmai kollektív szerződések helyébe a vállalati viszonyokhoz illő bérmegállapodásoknak kellene lépni.