Uniós bérfelzárkóztatás: közös cél, eltérő eszközök
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAkár nominális árfolyamon, akár vásárlóerő-paritáson hasonlítjuk össze a hazai és uniós átlagkereseteket, jelentős különbségek figyelhetők meg. Az EU-tagság nem jelent majd rögtön uniós béreket, a különbségek csak hosszabb idő alatt csökkenhetnek. A szakértők egyetértenek abban is, hogy bérfelzárkóztató lépésekre van szükség, de a megvalósításra eltérő lehetőségeket látnak. Az EU-ban egyébként sincs kötelező előírás a bérek mértékére, csak bizottsági ajánlások léteznek. A fizetések meghatározása továbbra is nemzeti keretek között történik majd, azon belül munkahelyi és ágazati szinten.
A magyarországi szakszervezetek azt szorgalmazzák, hogy tovább emelkedjen a minimálbér. Ez az egyik lehetősége a kormánynak arra, hogy az európai uniós bérfelzárkózást a versenyszférában is elősegítse, mivel az emelés felfelé nyomja majd a kereseteket - hangoztatta Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke egy az EU-csatlakozás munkaügyi vonatkozásaival foglalkozó rendezvényen. A csupán GDP-arányos felzárkóztatás akár 25 évig is eltarthat, s még akkor is legfeljebb a legalacsonyabb átlagkeresetű tagországok szintjét érhetjük el - tette hozzá.
A munkáltatói oldal szerint azonban a keresetek emelése jelenleg nem járható út a bérfelzárkózás érdekében.
A magyar gazdaság mostani állapota nem teszi lehetővé, hogy a munkaadók terheinek növelésével csökkenjen a bérkülönbség - figyelmeztetett Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) főtitkára. A teljesítményjavulástól független keresetemelés rontja a vállalatok versenypozícióit, ami visszahat a munkaerőpiacra. Ezért a gazdálkodók terheinek csökkentését fogalmaztuk meg a kormánynak. Javasoljuk a társasági adókulcs 12 százalékra mérséklését, a társadalombiztosítási terhek évi 1-2 százalékos csökkentését és az egészségügyi hozzájárulás eltörlését. Szükségesnek tartjuk továbbá, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatók arányos hozzájárulást fizessenek. Szorgalmazzuk, hogy az egyeztetések ágazati szinten történjenek, ehhez a közeljövőben felálló ágazati párbeszédes bizottságok megfelelő fórumot biztosíthatnak - tette hozzá Wimmer István.
Piacgazdaságban az államnak csak közvetett eszközei lehetnek a bérfelzárkóztatásra - véli Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára. A kormány mint munkáltató gyorsíthatja a folyamatot: az állami szektorban történő béremelések hatnak a versenyszféra fizetéseire is. Az elmúlt időszakban végrehajtott adó- és járulékcsökkentés szintén része annak a bérfelzárkóztatási programnak, amelyet a kormány a szociális partnerekkel közösen indított. Az alkalmazotti adójóváírás növelésével a minimálbér adómentessé vált, több mint két százalékkal csökkent az átlagos szja. A vállalkozók számára bevezettük az egyszerűsített vállalkozási adót, valamint jelentős mértékben csökkentettük az egészségügyi hozzájárulást. Csizmár Gábor nem számít a minimálbérek növelésére, a nettó minimálbérnek a nettó átlagkeresethez viszonyított aránya eléri az 50 százalékot, ami igazodik az európai követelményekhez. Az alulfizetett állások megszűnése és a magas szakképzettséget igénylő, jól fizető munkahelyek létrejötte szintén közelítheti az átlagbéreket az uniós szinthez. A tömeges munkanélküliség elkerülése éredekében azonban tovább kell erősíteni a felnőtt- és szakképzést, valamint az atipikus foglalkoztatási formák elterjedését.
A később csatlakozó országok példája is azt mutatja, hogy az EU-tagság nem biztosíték a bérkülönbségek csökkenésére - mondta Adler Judit, a GKI kutatója. Az utolérés csak Írországnak sikerült, más tagok esetében gyorsuló és visszaeső időszakok váltották egymást, az adott ország gazdasági helyzetének függvényében. Jogos a társadalmi igény a bérfelzárkóztatásra, azonban az egyszeri, megalapozatlan intézkedések - például a minimálbér emelése - inkább zavart okoznak. Ezért csak a teljesítményarányos keresetnövelés indokolt.
Többször elhangzott, hogy a kibővülő európai munkaerőpiac vonzóbb lesz a magyar munkavállalók számára, ha a jelenlegi különbségek nem csökkennek. A jelenlegi EU-ban is jelentősek a bérdifferenciák, mégis alacsony szinten van a migráció. Hazánk esetében sem számítunk nagymértékű elszívó hatásra. Az egyenlőség csak papíron létezik, külföldi állampolgárokat - nyílt vagy burkolt eszközökkel - inkább csak a hiányszakmákban alkalmaznak - magyarázta a kutató.
Általában nem az uniós átlagkeresetek elérését tartjuk követendőnek, hanem azt a szintet kell elérnünk, amit a gazdasági mutatók indokolnak. Jelenleg a magyar GDP 54, a termelékenység 60 százaléka az uniós átlagnak, míg a reálbér esetében csak 30 százalék körüli az arány vásárlóerő-paritáson számolva - fogalmazott Hanti Erzsébet, az MSZOSZ gazdaságpolitikai szakértője. Úgy véljük, hogy a bérek felzárkózásának spontán folyamata megindult, de azt kormányzati intézkedésekkel is segíteni kell. A rendszerváltást követő 10-11 évben nemcsak az Európai Unióhoz, hanem önmagunkhoz képest is lemaradtunk. Nem elég tehát az elmúlt év két számjegyű reálbér-növekedését néznünk, további felzárkóztató lépésekre van szükség - érvelt Hanti Erzsébet.
Elkezdődtek a tárgyalások a szociális partnerekkel az euróövezethez történő csatlakozásig terjedő időszakban való együttműködés érdekében. A munkavállalóknak sem érdeke ugyanis, hogy a bérnövekedés dinamikája felborítsa a makrogazdaság egyensúlyi folyamatait. Ha a gazdasági növekedést továbbra is sikerül az uniós átlag duplája felett tartani, akkor a keresetek terén is közeledés következhet be - hangsúlyozta Csizmár Gábor.
