Ágazati munkaerőhiány, magas munkanélküliség
Nem számíthat állásteremtő programok tömeges megjelenésére az eurózóna 12,5 millió munkanélkülije, az átlagos munkanélküliség a jelenlegi közel 9-ről 2008-ra csak 7,5 százalékra mérséklődhet - áll az OECD elemzésében. Európában költséges és kockázatos az új munkahelyek létrehozása, a vállalatok továbbra is szkeptikusak a gazdasági fellendüléssel szemben. A magas munkanélküliséggel ágazati munkaerőhiány is párosul. Európának tehát egyre nagyobb szüksége lesz a szakképzett munkaerő bevándorlására, az egyes szakmákban és képzettségekben tapasztalt hiányosságok pótlására. Az Európai Bizottság fel is szólította a tagállamokat: tegyenek erőfeszítéseket a szabályozott bevándorlás érdekében.
A jelenlegi tagállamokban a munkaerő mobilitása túlságosan alacsony ahhoz, hogy ezeket a hiányokat betöltené. Adatok szerint a munkavállalók alig 5 százaléka dolgozik tartósan másik tagországban, holott a személyek szabad mozgása erre régóta jogot ad. Ennek ellenére a csatlakozási tárgyalásokon épp a munkaerő szabad áramlásának korlátozása volt az egyik legkényesebb fejezet. Az idegen munkaerő boldogulásának a központi korlátozáson túl ráadásul sok más akadálya is van, a nyelvtudástól kezdve a szakképzettségek elismeréséig.
Ami a számadatokat illeti, nincs sok ok az optimizmusra: a 15 tagú EU-ban a munkanélküliek aránya júliusban 8,1 százalékot tett ki, ez 0,1 százalékponttal magasabb a júniusi szintnél, és 0,4-del haladja meg az egy évvel korábbi értéket. Az eurózóna országaiban az előző hónaphoz képest változatlan (8,9 százalék) a mutató értéke, tartva a három és fél éves negatív csúcsot. Továbbra is Luxemburgban a legalacsonyabb, míg Spanyolországban a legmagasabb az állástalanok aránya, a legmarkánsabb relatív növekedés Portugália esetében tapasztalható. A belépésre váró 10 országban - az Eurostat öszszehasonlító becslése szerint - 14,5 százalék volt júliusban az átlagos munkanélküliség, ami 0,3-del alacsonyabb az előző évhez képest. Lengyelországban a legmagasabb (20,0 százalék), míg Cipruson a legalacsonyabb (4,4 százalék) a szezonálisan kiigazított mérőszám. Magyarországon a csatlakozók közül - jóval az uniós átlag alatt - a harmadik legalacsonyabb rátát mérték júliusban.
Az OECD szerint elsősorban Németországban korlátozottak az állásteremtés esélyei. Ebben közrejátszik az is, hogy az európai stabilitási és növekedési egyezmény értelmében a költségvetési hiány GDP-hez viszonyított értékét 3 százalék alatt kell tartani. A munkanélküliség magas szintje miatt a térség legerősebb gazdaságában nem lehet majd olyan fogyasztási fellendülésre számítani, amely kiránthatná az országot a három éve tartó recesszióból. Augusztusban 4,4 millió ember volt munka nélkül az országban, ami közel 300 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit. 1997 óta még soha nem voltak ilyen sokan állás nélkül.
Rekordszintet ért el augusztusban a munkanélküliség Ausztriában is. Az utóbbi tíz esztendőben a legmagasabb, 205 ezer volt az állástalanok száma a 8,15 millió lakosú országban. Tavaly augusztushoz viszonyítva 2,7 százalékos a növekedés. A fiatalabb korosztályokhoz tartozók körében az átlagosnál gyorsabban (6,7 százalékkal) nőtt a munkanélküliség, jelenleg 35 ezren állástalanok. Mindezek ellenére némileg csökken a feszültség az osztrák munkaerőpiacon, ugyanis az év második negyedében nőtt a foglalkoztatottak száma is, például a nem vállalkozóként dolgozók körében, a megelőző évhez viszonyítva több mint 25 ezerrel.
Franciaországban is nőtt a munkanélküliség: júliusban 2,615 millióan voltak állás nélkül, ami 0,8 százalékos éves növekedést jelent. Ennek magyarázata a francia gazdaság további gyengélkedése, a GDP 0,3 százalékkal csökkent a második negyedévben az elsőhöz képest. Az idén márciusban ismertette a Raffarin-kormány új foglalkoztatási csomagját, melynek intézkedéseit az európai foglalkoztatási stratégiával összhangban dolgozták ki. A jövőben támogatni kívánják azokat a vállalatokat, akik tartós munkanélkülieknek kínálnak álláslehetőséget. A vállalatok átalánytámogatásban részesülnek, melynek időtartama akár az 5 évet is elérheti az 50. életévüket betöltött dolgozók esetében. A kormány reményei szerint 2003-ban közel 80 ezer munkavállalót sikerül majd így munkához juttatni. Megszűnt az ún. "Delalande" hozzájárulás, amelyet a vállalatok minden 50 év feletti dolgozójuk elbocsátásakor kötelesek voltak fizetni. Az intézkedés eredeti szándéka az időskorúak munkaerő-piaci megtartása volt. A gyakorlatban azonban ellentétes hatást váltott ki, mivel a vállalatokat inkább elriasztotta a nyugdíjkorhatárhoz közeledők alkalmazásától.
A gazdasági visszaesés Írországban is érezteti hatását, ahol hosszú idő óta először jegyeztek fel növekedést a munkanélküliségben. A bizonytalanságot csak fokozza, hogy mindez olyan időszak után következett be, amely a foglalkoztatás szintjének stabil növekedését ígérte. Az ír gazdaság helyzetéről negyedévente készített jelentés legfrissebb prognózisa szerint 2003 második felében és jövőre tovább esik majd a foglalkoztatottság szintje, a munkanélküliség mértéke még az idén elérheti a kritikus határnak tekintett 5 százalékot. A foglalkoztatás várt növekedésének elmaradása az állami szektort érintő korlátozott munkaerő-felvétellel magyarázható.
A gazdasági visszaesés ellenére Olaszország munkaerő-piaci helyzete kedvezően alakulhat az elkövetkező hónapokban. Az olasz statisztikai hivatal által készített negyedéves felmérés (a referencia-időszak április első hete volt) szerint az aktív foglalkoztatás 1,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi adatot. Ez leginkább annak tulajdonítható, hogy közel 150 ezerrel nőtt az 50-59 éves munkavállalók aktív tagjainak létszáma. A foglalkoztatottság növekedése különösen a nők körében volt szignifikáns. Esetükben 2,3 százalékkal többen vállaltak munkát az elmúlt évhez képest, a férfiaknál a növekedés mértéke nem haladta meg a 0,8 százalékot.
Javult a munkapiaci helyzet Nagy-Britanniában az idei második negyedévben. A foglalkoztatási ráta kismértékben (0,1 százalék) emelkedett az első negyedévhez képest. A teljes munkaidőben dolgozók létszáma 47 ezer, a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma 16 ezer fővel nőtt. A munkanélküliek száma 42 ezerrel csökkent, jelenleg 1,46 millióra tehető a számuk. A munkanélküliségi ráta jelenleg 5,0 százalék. A szigetország központjában magasabb a munkanélküliség.
Bár egyre több ország fogalmazza meg az idős korú dolgozók megtartásának szükségességét, a dán munkaerőpiacon ellentétes tendenciát figyelhetünk meg. A munkanélküliségi ráta júliusban 5,3 százalék volt, az 50-66 év közötti lakosság körében azonban már elérte a 6,5 százalékot.
