Nem szabad engedélyeznie a munkáltatónak olyan videomegfigyelő rendszerek kiépítését, amelyek közvetlen célja a munkatevékenységek minőségének és mennyiségének távoli helyről történő ellenőrzése - ebben még tavaly megállapodott az EU-tagok adatvédelmi biztosaiból álló munkabizottság. Ám az EU-ban nem hoztak egységes, kötelező érvényű szabályt a munkahelyek kamerás megfigyelésére, s a fenti megállapodás sem jelent kötelezettséget a munkáltatóknak - mondta Gulyás Csaba, az adatvédelmi biztos munkatársa. Az EU illetékesei nem szabtak határidőt a szabály meghozatalára.

Ami a téma hazai vonatkozását illeti, a munkahelyi "bekamerázással" kapcsolatosan a korábban hivatalban lévő adatvédelmi biztos, Majtényi László közel három évvel ezelőtti állásfoglalása szerint a kamerák felállításáról feltétlenül előzetesen kell tájékoztatni a dolgozókat, mint ahogy arról is, rögzítik-e, tárolják-e a felvételeket, s ha igen, milyen célból. Ha a videokamerázás célja a munkahelyen tárolt, raktározott termékek őrzése, akkor a kameráknak ezt a célt kell szolgálniuk, és nem használhatók például a munkahelyi jelenlét ellenőrzésére - emlékeztetett Gulyás Csaba. A hazai adatvédelmi törvényről szólva hozzátette: nemzetközi viszonylatban a szélsőségesen tiltó és a szabályozatlan viszonyokhoz képest középutas szabályozásnak minősíthető. (VG)