Nehéz helyzetben a pályakezdők
A Magyarországon tevékenykedő munkaadók mintegy 80 százaléka nem alkalmaz pályakezdőket - derül ki a munkaügyi tárca rövid távú munkaerő-piaci prognózisából. A munkáltatók szerint az iskolapadból frissen kikerülő fiatalok szakmailag nem elég felkészültek, betanításuk pedig hatalmas költségekkel jár. Jelentős részük szakképzetlenül, vagy nem a piaci igényeknek megfelelő szintű és szakirányú képzettséggel kerül a munkaerőpiacra. Ugyanakkor nagy kereslet mutatkozik bizonyos szakmákkal rendelkezők iránt.
A pályakezdők nehéz helyzetben vannak az Európai Unió országaiban is. Az Eurostat legfrissebb közlése szerint júliusban a 25 év alatti munkavállalók munkanélküliségi rátája 15,7 százalék volt. A legaggasztóbb a helyzet Spanyolországban (22,9 százalék), Finnországban (22,5 százalék), Belgiumban (20,2 százalék) és Franciaországban (20,0 százalék).
A nemzeti kormányok Európa-szerte különféle programokkal igyekszenek orvosolni a problémát. A francia kormány tavasszal meghirdetett foglalkoztatási csomagjában külön intézkedésként szerepel a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedésének elősegítése. Ezt szolgálja a Cívis névre keresztelt program beindítása, amely elsősorban a vállalatalapítás és a közhasznú munkahelyek létesítésének ösztönzésére törekszik. Becslések szerint segítségével három év alatt 25 ezer új munkahely jön majd létre az országban.
Nem váltotta be a reményeket az osztrák vállalatok azon kezdeményezése, hogy a fiatalok foglalkoztatásán tanulóidő alatti alkalmazásukkal segítsenek. A gyakorlat terjedését nagyban segítette az, hogy a cégek olcsó munkaerőre tettek szert. A legutóbbi években a gyakornoki helyek azonban hirtelen megfogyatkoztak, ami elsősorban a vállalatok racionalizáló létszámleépítéseivel magyarázható. A kormány kísérletet tett a helyzet orvoslására, de nem járt sok sikerrel. A tavaly szeptemberben bevezetett speciális program pénzügyi ösztönzőkkel próbálta a vállalatok foglalkoztatási kedvét növelni: a munkáltatók évente 1000 eurót kaptak minden egyes, hároméves munkaszerződéssel alkalmazott tanulóért. Ezen túlmenően részben mentesültek a tanulók utáni baleset-, munkanélküli- és egészségügyi biztosítás fedezése alól. Annak ellenére, hogy ezek az intézkedések csak az idén mintegy 122 millió euróval terhelik meg az osztrák költségvetést, lényegében nem sikerült a gyakornoki helyek számát növelniük.
A belga kormány 2000-ben indította a Rosetta tervet, mely egyrészről a fiatalokat aktivizáló programokban valósult eddig meg, másrészről a munkaadók azon kötelezettségében, hogy dolgozóik legalább 3 százalékát a 25 év alattiak köréből válaszszák ki. A belga országos foglalkoztatási hivatal (Onem) a hiányszakmák jegyzékét elsősorban a pályaválasztás előtt állóknak, illetve szüleik figyelmébe ajánlja, hogy lehetőleg olyan szakirányokat válasszanak, amelyekben aztán nem mindjárt munkanélküliként kezdhetik felnőtt életüket.
A hazai foglalkoztatási hivatal is részletes szakmajegyzéket állított össze a cégek által keresett szakmákról országosan és egyes régiókban is. A vezetők körében végzett legutóbbi felmérés alapján megállapították, hogy a második fél évben elsősorban különféle segédmunkásokat, eladókat, gyártósori öszszeszerelőket, szabó-varró szakmunkásokat, modellkészítőket, lakatosokat, fémmegmunkáló gépkezelőket, henteseket, ruházati gépkezelőket, kőműveseket, hegesztőket, lángvágókat, ápolókat kívánnak felvenni a pályakezdők körében is. Ezek aktuális igények, így azokat nem anynyira a nappali szakképzés, hanem inkább a felnőttképzés, átképzés tudja hasznosítani. A legújabb felmérések készítői viszont már hosszabb, 1-2, illetve hatéves időtávban is érdeklődnek majd a vezetőknél, hogy milyen képzettségű szakembereket alkalmaznának.
A munkaügyi központok minden tavasszal felmérik a területükön működő oktatási intézmények várható kibocsátását, és ennek alapján készülnek fel az állást kereső fiatalok fogadására. Az iskolák végzős osztályaiban tájékoztatókat tartanak és tanácsadást biztosítanak. Kiemelt jelentőségűek és a megelőzést szolgálják a szeptemberben megrendezésre kerülő pályaválasztási kiállítások, amelyek a munkaerő-piaci igények, a képzési kínálat, valamint a munkavállalási feltételek megismerését szolgálják.
