Egyre pesszimistábbá válnak az elemzők

Az elemzők továbbra is hitelesnek ítélik a kormány idei költségvetési tervében foglalt hiánycélt, ám a növekedést illetően pesszimistábbak lettek – derült ki a Reuters legutóbbi szakértői felméréséből. December után ismét egyöntetű a vélemény: a monetáris tanács ma nem nyúl a kamathoz. Az indoklás ezúttal is ugyanaz: a szárnyaló élelmiszer- és energiaárak, valamint a béremelkedések által jelentett inflációs kockázatok. Ehhez hozzájárul a nemzetközi piacokon nem múló bizonytalanság, amely kedvezőtlen hatással lehet a forint árfolyamára, s a magyar állampapírokra, részvényekre is.

Az utóbbi hónapok felmérései rendre az inflációs konszenzusok emelkedését hozták. Ez év januárjára 7 százalékot vár a piac, negyed százalékponttal magasabbat, mint egy hónapja. Az éves átlagos infláció az idén a konszenzus szerint 5,55 százalék lesz, nagyobb az egy hónapja várt 5,25-nál, a decemberre prognosztizált tizenkét havi pedig 4,2 százalék, ebben az átlagos mutatónál kisebb növekedés mutatkozott. Az elemzők a tavalyi második fél év külföldről érkező drágulási sokkját még mindig zömmel átmenetinek tekintik, az árak konszolidálódásával számolnak középtávon.

Az államháztartási hiány az elemzők szerint az idén a GDP 4 százaléka lesz, EU-s módszertan (ESA95) szerint számolva. A deficit csökkenése a jövő évben lelassulhat: a konszenzus 3,6 százalék, ez meghaladja a PM konvergenciaprogramjában szereplő 3,2-es célt.

A gazdasági bővülést illetően nem váltak optimistábbá az elemzők, bár előrejelzéseiket kisebb mértékben csökkentették, mint az elmúlt hónapokban. A konszenzus szerint az éves növekedés a múlt év utolsó negyedében 1,5 százalék lehetett, 0,1 százalékponttal kevesebb az egy hónapja vártnál, az idén 2,5, 2009-ben pedig valamivel gyorsabb, 3,1 százalék; utóbbi is 0,1 százalékponttal elmarad az előző havi prognózistól. Az egyensúlyi mutatók javulása ellenére az elemzők továbbra is átlagosan 2014-re teszik az euró várható magyarországi bevezetését, de megjelent 2018-as vélemény is. BD