Sokakra nyilaz Robin Hood

Néhány kivétellel valamennyi energiaipari cég köteles lesz két éven keresztül 8 százalékos különadót fizetni a nyeresége után – ez derül ki a tegnap délután közzétett jogszabálytervezetből. Eszerint valamennyi olaj- és gázkitermeléssel vagy kőolajtermékek előállításával foglalkozó cég, a bányavállalkozók, a jövedéki engedélyes kereskedők, valamint a Magyar Energia Hivatal engedélyével rendelkező társaságok az új különadó hatálya alá esnek. Igaz, vannak kivételek, bizonyos tevékenységek ugyanis mentesülnek a 8 százalékos adóterhelés alól. A „szerencsések” közé tartozik a Mavir, a Földgázszállító Zrt., valamint 2009. július 1-jéig az E.On gáznagykereskedő, valamint az öszszes, közüzemi szolgáltatással érintett gázszolgáltató.

A banki különadó mintájára bevezetendő új teher 2010. december 31-én szűnne meg, ez a dátum szerepel a jogszabály tervezetében is. A kormány éves szinten mintegy 30 milliárd forintos bevételt remél a korrigált adózás előtti eredmény után fizetendő különadó kivetésétől, MSZP-s források szerint ennek jelentős részét a Moltól.

A javaslat elfogadása finoman szólva sem borítékolható. A zavar jele lehet, hogy miközben tegnap már kikerült a pénzügyi tárca honlapjára a tervezet végleges szövege, több kormánypárti politikus úgy fogalmazott, hogy a különadó megfizetésére kötelezendő cégek listája még nem végleges. Ugyanakkor valamennyi ellenzéki párt elzárkózott a javaslat támogatásától, legalábbis ez szűrhető le a napirend előtti felszólalásokból. Varga Mihály, a Fidesz frakcióvezető-helyettese többek között úgy fogalmazott, hogy a különadó nem megfelelő eszköze a lakossági energiaárak enyhítésének, a szolgáltatók ugyanis a fogyasztóra hárítanák a különadó okozta terheket. A Fidesz jelen helyzetben is a távfűtés áfájának öt százalékra történő csökkentését tartaná üdvözítőnek, az erről szóló javaslatukat hamarosan ismét a T. Ház elé viszik.

Az Országgyűlésen kívül is heves vitákra lehet számítani, az érintett cégek ugyanis nem hivatalos nyilatkozatok formájában már előre jelezték: számukra elfogadhatatlan a kormány szándéka. Az egyik fontos hivatkozási alap minden bizonnyal az lesz, hogy az olajárrobbanásból csak a kitermelő cégek húztak tetemes hasznot, semmi ok tehát arra, hogy a kormány lefölözze a kereskedők és más energiaipari cégek „extrajövedelmét”. Már ha egyáltalán van ilyen.

Miközben a különadó csak 2009. január 1-jétől lépne hatályba, a kormány már az idén nagyobb támogatásban részesítené a távfűtéses lakásban élőket. Az a 304 ezer háztartás, amely eddig is részesült támogatásban, összesen 2,1 milliárd forinttal többet kapna az év utolsó három hónapjára. Emellett azonban „jelképes”, havi 1150 forintos dotációt adnának annak a fennmaradó 341 ezer távfűtéses háztartásnak is, amely eddig nem részesült támogatásban. Ez további megközelítően 1,2 milliárd forintos tételt jelent. Összességében tehát mintegy 3,3 milliárd forinttal, 10,3 milliárdra nő a távfűtéses támogatások költségvetési forrásigénye – ez derül ki a lapunk birtokában lévő rendelettervezetből.

„A jelenleginél erősebb lesz a szociális alapú progresszió is a támogatások mértékében, a leginkább rászorulók esetében az állam vállalja a hődíj mintegy két harmadát” – közölte tegnap Szanyi Tibor MSZP-s képviselő, a téma „illetékese”. Veres János pénzügyminiszter mindehhez hozzátette: a többletet a kabinet a költségvetés tartalékából teremtené elő. A kormányrendelet módosításáról a kabinet holnap hozza meg a döntését. A jövőben nőne az egyedi fűtésszabályozás és -mérés kialakítására szolgáló támogatások szerepe és mértéke is. A kormány nemcsak megemeli a rendelkezésre álló fejlesztési kereteket, hanem e két cél esetében már-már automatikussá teszi a támogatás igénylését – fogalmazott Szanyi Tibor.

A távhődíjak ugyanakkor 20-25 százalékkal mérsékelhetők csupán a hatályos jogszabályok betartatásával – vélekedett a képviselő, és ez tűnik ki a Robin Hood-adóról szóló törvényjavaslat második részéből is. Ebben ugyanis az szerepel, hogy bár a kormány az ármegállapítási hatásköröket a helyi önkormányzatnál hagyja, megteremti ennek a közhatalmi ellenőrzését. Ennek az eszköze a Magyar Energia Hivatal lesz, mégpedig oly módon, hogy a szolgáltatók a jövőben kötelesek lesznek részletesen alátámasztani és megindokolni a díjak módosítását, és erről értesíteni a hivatalt is, amely a tervek szerint így elejét veheti az indokolatlan mértékű díjemelésnek. KR–KÁ

a szénhidrogén-kitermelési tevékenységet végző

a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerinti bányavállalkozó

a kőolajterméket előállító

a jövedéki engedélyes kőolajtermék nagy- és kiskereskedő

a Magyar Energia Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet, külföldi vállalkozó

Kivéve az engedély szerinti tevékenység esetén:

a villamos energia elosztására vonatkozó működési engedéllyel rendelkezők

az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedéllyel rendelkezők

földgázelosztásra vagy -szállításra vonatkozó működési engedéllyel rendelkezők

villamos energia vagy földgáz egyetemes szolgáltatására vonatkozó működési engedéllyel rendelkezők

földgáz közüzemi nagykereskedelmi vagy közüzemi szolgáltatói engedéllyel rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet, külföldi vállalkozó

a szénhidrogén-kitermelési tevékenységet végző

a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerinti bányavállalkozó

a kőolajterméket előállító

a jövedéki engedélyes kőolajtermék nagy- és kiskereskedő

a Magyar Energia Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet, külföldi vállalkozó

Kivéve az engedély szerinti tevékenység esetén:

a villamos energia elosztására vonatkozó működési engedéllyel rendelkezők

az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedéllyel rendelkezők

földgázelosztásra vagy -szállításra vonatkozó működési engedéllyel rendelkezők

villamos energia vagy földgáz egyetemes szolgáltatására vonatkozó működési engedéllyel rendelkezők

földgáz közüzemi nagykereskedelmi vagy közüzemi szolgáltatói engedéllyel rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet, külföldi vállalkozó-->