Világgazdaság

Célszerű-e bevezetni Magyarországon is a magáncsőd intézményét?

A világ sok országában működik a magáncsőd intézménye, Magyarországon most készítik elő a bevezetésére vonatkozó koncepciót. A tervek fogadtatására ellentmondásos, a válaszokból ítélve még nagyon sok kérdést kell tisztázni

Baranovszky György

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ügyvezető elnöke

Választási lehetőség

„A magánszemélyek csődvédelme számos fejlett országban, például az Egyesült Államokban jól működik. Hogy nálunk miképpen funkcionálna? Szinte biztosra vehető, a fogyasztóknak tetszene, feltéve, hogy valóban azt célozza majd a szabályozás, ne kerüljenek kilátástalan helyzetbe, ki tudjanak menekülni az adósságspirálból. Ehhez természetesen elfogadható garanciákat kell beiktatni a törvénybe, már ha készül egyáltalán. Fontos szempont az is, hogy a fogyasztók kellően tájékoztatva legyenek lehetőségeikről, jogosultságaikról meg persze kötelezettségeikről is. Hozzátenném: bármilyen biztató lenne egy ilyen jogintézmény, önmagában nem nyújtana megoldást. Meg kellene fontolni legalább még egy mentőövet, nevezetesen egy szociális bank létrehozását, amellyel választási lehetőséghez jutna az érintett. Csak ezzel együtt támogatnám a magáncsőd bevezetését.”


Auer Katalin

A Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa

Illúziókeltés

„A magáncsőd intézményét eredetileg nem gazdasági válsághelyzetben, hanem jóléti államokban, más jövedelmi viszonyok között alakították ki. Magáncsődben a vagyongondnok a létminimum alatti jövedelemhez nem nyúlhatna hozzá, így egy átlagos keresetű négyfős család havonta mintegy 35-40 ezer forinttal törlesztené öt éven át a hiteleit. Öt év elteltével pedig az adós mentesülne a kifizetetlen tartozások alól. A veszteséget a bankoknak kellene viselni, ez a pedig nekik elfogadhatatlan. A magáncsőd a magas jövedelmű adósok megsegítésére lehet megfelelő eszköz, miközben nem ez a réteg szorul leginkább intézményes segítségre. A magáncsőd intézménye az erkölcsi kockázatot erősítené, sokakban pedig megalapozatlan illúziókat kelthet.”


Császti Ferenc

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara

ügyvezető alelnöke

Sok a kétely

„A magáncsőddel kapcsolatos terveket még meglehetősen kidolgozatlannak, tisztázatlannak látom. Ezért nehéz egyértelmű választ adni a jogintézményről, remélhető hatásairól. Mindenesetre nem alaptalanul ébreszt kételyeket sok szakértőben. Úgy gondolom, egy ilyen megoldás elsősorban a gazdag országokban működőképes, ott, ahol az állam, illetve a hitelezők úgymond elbírják az adós tartozásainak átütemezését és mentesítését is azok egy része alól. Azt sem szabad elfelejteni, hogy nálunk jóval fejlettebb a végrehajtás intézménye, mint számos európai országban. A végrehajtók Magyarországon széles körű jogosultságokkal rendelkeznek, melyek érvényesítése elegendő és hatékony eszköz lehet a megfelelő adósságrendezésre. A magáncsődöt ezért legfeljebb a végrehajtási törvény részeként mint speciális eljárást tudnám elképzelni.”


Lénárd Mariann

Fölösleges és drága

A Banki Hitel Károsultjai Egyesületének főtitkára

Egyesületünk véleménye szerint a magáncsőd intézményének magyarországi bevezetése egy fölösleges, ráadásul igen drága intézkedés volna, erre jelenleg nincs szükség. Főleg nem szabad a Nyugat-Európában már működő sablont egy az egyben átvenni és alkalmazni, mert a magyar társadalom erre nem alkalmas. Míg ott a lakosság jelentős megtakarításokkal is rendelkezik, a magyar háztartásoknak gyakorlatilag most már nincs félretett pénze. Ráadásul sokan azt hiszik, hogy magánszemélyként ugyanúgy lehetne csődöt jelenteni, mint egy vállalkozás esetén, és a tartozásokat ezután már nem is kellene visszafizetni. Szerintem a jelenlegi helyzetben nem ezzel kellene foglalkozni, hanem a bajba jutott devizahiteles ügyfelek azonnali megsegítésére kellene nagyobb hangsúlyt fordítani.”


Korba Szabolcs

Az OTP Bank vezető jogtanácsosa

Megelőzés

„Az adósságrendezési eljárás legjelentősebb koncepcionális problémája, hogy egy társadalmi jelenségre utólag reagál, ahelyett, hogy preventív lenne. A magánszemélyek túlzott eladósodásának és ennek lehetséges következményének, azaz a vagyonvesztésnek a megakadályozása olyan komplex probléma, amelyet nem lehet kizárólag utólag kezelni. Meggyőződésem szerint a megelőzés hatékony eszköze lett volna, ha a magyar bankok kezdeményezésére már 2002-ben létrejön a pozitív listás adósnyilvántartás, amely az egyes ügyfelek valós adósságainak ismerete alapján tette volna lehetővé a banki hitelezést. Nem lehet olyan megoldást választani, amely a bajba jutott adósokat a hitelezők, végső soron a betétesek vagy az adófizetők terhére mentesítené a szerződésben vállalt fizetési kötelezettség alól.”



Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek