A Századvég Alapítvány az elmúlt hetek eseményei nyomán megvizsgálta a közbiztonsággal kapcsolatos lakossági vélekedéseket.
Alacsony a biztonságérzetünk
A kutatás szerint a magyar társadalom a közbiztonság általános, országos állapotát kifejezetten kedvezőtlennek látja. A közbiztonság helyzetére a válaszadók 37 pontot adtak egy nullától százig terjedı skálán. Az országos állapotokat a legkedvezőtlenebbnek a fővárosban (35 pont) és a falvakban (36 pont) élők gondolták, míg a legkedvezőbb értékelést
a megyeszékhelyeken (42 pont) regisztrálták.
A közbiztonság helyi szintű megítélése valamivel kedvezőbb, azonban ebben az esetben is csak 54 pont az értékelések átlaga. A közbiztonságról a legrosszabb véleménnyel a városokban élők voltak (52 pont), míg a legjobb értékelést (58 pont) a megyei jogú városok
lakosai adták.
Észak-Alföld és Észak-Magyarország lakóinak helyi szintű biztonságérzete sokkal rosszabb a többi régióban tapasztaltnál. A nevezett két régió esetében 48-48 pontos értéket rögzítettek, míg a harmadik legalacsonyabb eredményt, 53 pontot Közép-Dunántúlon
kaptak.
Mi a probléma?
A megkérdezettek a rossz közbiztonsági állapotok legfőbb okaként a fokozódó szociális feszültségeket, az elszegényesedést nevezték meg (42%); a falvakban ez az arány 50 százalék volt. Az összes megkérdezett további 15-15 százaléka jelölte meg főbb kiváltó okként a
rendőrség általánosan rossz helyzetét (ez Budapesten 22 százalék), illetve az etnikai konfliktusokat (a Dél-Alföldön 20 százalék). Folytatva a sort, a válaszadók szerint a rossz közbiztonságért az elit negatív példamutatása (9%) és a szervezett bűnözés (7%) tehető felelőssé.
Mi lehet a megoldás?
A kedvezőtlen helyzeten a megkérdezettek jelentős része (45%) egyértelmű büntetőjogi szankcionálással javítana. A válaszadók mintegy egyharmada szerint a megoldást az jelenthetné, ha a mindenkori kormányok határozottabb rendvédelmi politikát folytatnának. 17 százalékuk úgy vélekedett, hogy a rendőrség személyi állományának növelésével is kezelni lehet a helyzetet.
Lényeges eltérések tapasztalhatók az egyes korcsoportok álláspontját
illetően. Amíg a 30-39 év közöttiek 59 százaléka szerint világosabb büntetıőogi válaszra lenne szükség, addig a hatvan évnél idősebb korosztály tagjainak körében ennek az opciónak a támogatottsága „csak” 38 százalékos volt.
A legfiatalabb generáció tagjai az átlagnál nagyobb arányban tartották leghatékonyabb közbiztonságot erősítő módszernek a határozottabb
rendvédelmi politika kialakítását.
